A lábasfejűek közé tartozó tintahalak szeme meglepően fejlett az állatcsoport viszonylagos alacsony pozíciójához képest a törzsfán. Erre a gyorsan mozgó prédák levadászásához van szükségük. Azt azonban rendkívül nehéz kutatni, hogy valójában milyen jól is látnak ezekkel az anatómiailag igen komplex szemekkel. Például kérdéses volt, hogy mennyire látnak egyszerre két szemmel, és milyen jó a tárlátásuk.

A Minnesotai Egyetem kutatói ezért klasszikus piros-kék 3D-szemüveget erősítettek a szemük elé, és a térhatású filmet vetítettek nekik. Mindezt könnyebb leírni, mint megvalósítani, a kutatók bevallása szerint ugyanis nem volt egyszerűbb felhelyezni a tintahalra a szemüveget. Végül tépőzárszalagot ragasztottak a bőrükre, és ahhoz tapasztották a kétoldali piros, illetve kék műanyag lapokat. Természetesen a ragasztó nem tett kárt bennük.

A filmen garnélarák volt látható, ami a tintahal kedvelt csemegéje. A tintahal pedig ezek láttán pont úgy reagált, mintha a térben előtte elhelyezkedő, valós tintahalat láttak volna, vagyis a tapogatóikat kinyújtva megpróbálták elkapni. A kétdimenziós garnéla látványára korántsem reagáltak ilyen hevesen.

A gerincesekhez hasonlóan a fejlábúak agy is annak alapján határozza meg a látott tárgyak távolságát (vagyis a térbeli mélységet), hogy mekkora különbség van a két szemből érkező ingerületek között.

Ha azt gondolnánk, hogy a 3D-szemüveget viselő tintahalaknál már nem lehet furább kísérlet, akkor tévedünk. Hiszen a kutatás ötlete egy tavalyi hasonló célú kísérlettől származott, amikor is 3D-szemüveget helyeztek imádkozó sáskák szemére.

( CNN)