A pápaszemes kobra az egyik leghalálosabb kígyó a világon. Indiában a négy legveszélyesebb kígyó marásának következtében évente 46 ezer ember hal meg és 140 ezer válik véglegesen sérültté. A kígyómarásokkal szemben egyedüli hatékony ellenszert az ellenmérgek jelentik, csakhogy ezek előállítása drága és körülményes.
Az ellenméreg gyártásának első lépéseként mérget fejnek egy élő kígyótól, majd ezt befecskendezik egy nagytestű állatba, tipikusan lóba. Ezután vért vesznek az állattól, majd egy önmagában is bonyolult folyamattal addig tisztítják ezt a vért, míg megkapják az ellenanyagokat.
De még így is sok olyan ellenanyagot tartalmaz, amely a kígyómarás szempontjából irreleváns, viszont immunreakciót válthat ki az emberben. Vagyis maga az ellenanyag is veszélyes. Egy üvegcse ellenanyag 2000 dollárba is kerülhet, és
egyetlen ember kezeléséhez akár 25 adagra is szükség van.
Vannak kutatók, akik szerint genomikai módszerekkel teljesen más megközelítésű ellenmérgeket lehetne fejleszteni. Ehhez a méregkészítéshez szükséges géneket kell elemezni a kobrában, hogy rájöjjenek, pontosan hogyan hat a méreg, és hogyan lehetne semlegesíteni a hatását.
E folyamat első lépése, hogy megszekvenálták a pápaszemes kobra genomját. Úgy találták a kutatók, hogy 12 346 gén fejeződik ki a méregmirigyekben. Ezek közül 139 áll közvetlen összefüggésben a méreg kialakításával. 19 olyan gén van a kobrában, amely kizárólag a méregmirigyben működik, és e gének termékei felelősek a méreg áldozatban kifejtett biológiai funkcióiért.
Most, hogy megvan a méregspecifikus gének katalógusa, megindulhat a kutatás egy új típusú ellenanyag kifejlesztése érdekében, amely talán nemcsak a pápaszemes kobra, de közeli rokonainak mérge ellen is hatékony lesz.
(Wired)