A csillagászok megdöbbentek, hogy a Tejútrendszer csillagainak születési helyeként funkcionáló hatalmas, 85 billiárd kilométer hosszú, gázokból és porból álló hullámzó struktúra igazából milyen közel is van hozzánk, eddig mégsem fedeztük föl.

A Radcliffe-hullámnak elnevezett objektum pont a Naprendszer mögött helyezkedik el, ha a galaxis középpontjából néznénk. Ez a Tejút legnagyobb ismert gázokból álló struktúrája - jelentette be Alyssa Goodman, a Harvard Egyetem alkalmazott csillagásza az amerikai csillagászati társaság hawaii kongresszusán.

Gyakorlatilag itt van az orrunk előtt. Őrület, hogy milyen közel vagyunk hozzá

 - tette hozzá a kutató. A mérések szerint a hullám 9000 fényév hosszú, és a Tejút egyik helyi karját adja. Ha felülről néznénk a tejút korongjára, akkor a hullám egyenes, 400 fényév széles sávot képezne. oldalról pedig 500-500 fényévre nyúlik a korong középsíkja alá és fölé. Összehasonlításuk: a naprendszerünk szélessége nagyjából 12 fényóra.

A hullám létrejöttéről még csak spekulációk vannak. Ezek szerint vagy egy kisebb, a Tejútnak ütközött galaxis maradványáról van szó, de az is elképzelhető, hogy az univerzum tömegének nagy részét adó sötét anyag játszik valahogy szerepet a létrejöttében. Akkor fedezték föl, amikor a Harvard Egyetem csillagászai a galaxis nagy porfelhőit térképezték fel. E porfelhőkön belül a gázok oly mértékben összesűrűsödhetnek, hogy abból új csillagok jöhetnek létre.

Itt egy interaktív térképen lehet megcsodálni a Radcliffe-hullámot.

( Harvard)