A klímaváltozás pusztító hatásai gyorsabban utolérik a kaliforniai óriás mamutfenyőket, mint a tudósok előzőleg gondolták: az utóbbi időben tucatjával múlnak ki több ezer éves fák, amelyek átlagos életidejük alapján még több száz évig élhetnének – írja a Guardian.

Az öregebb óriás mamutfenyők a bolygó legidősebb élőlényei, vannak köztük 3 ezer éves példányok is. Extrém hosszú élettartamukat részben annak köszönhetik, hogy rendkívül ellenállók a különféle természeti hatásokkal szemben, túlélik például az erdőtüzeket, a száraz időjárást, és a rovarok sem pusztítják el őket. Legalábbis így volt ez eddig, mostanában azonban a klímaváltozás miatt a fapusztító hatások olyan kombinációi merülnek fel, amelyeket már a mamutfenyők sem bírnak elviselni – fedte fel egy kutatás, amit az amerikai nemzeti parkok és földtani intézet kutató végeztek.

A szárazság, a gyakori tüzek és a rovarok (szúk) együttes támadása miatt tucatjával halnak meg több ezer éves fák a Sequoia és a Kings Canyon nemzeti parkokban, ahol a legtöbb példány él. A tudósok 2014 óta vizsgálják, mi történik a fákkal, és eddig 28 olyan példányt azonosítottak, amely "korábban nem tapasztalt okokból pusztult el". "Eddig azt gondoltuk, az óriás mamutfenyőket nem tudják megölni az erdőtüzek, vagy a rovarok. Ez nem igaz többé" – mondta a Dr. Christy Brigham, a nemzeti parkok munkatársa. 

A tudósok szerint a pusztulás oka, hogy bár külön-külön a szárazságot és a rovarok támadását is jól viselik a fák, a két tényező együttes, hosszú időn keresztüli fennállását már nem; a szárazságtól meggyötört mamutfenyőkkel könnyebben végeznek a rovarok, pedig ezeknek a fáknak normál körülmények között még több száz évük lenne hátra. A megfigyelések alapján egyre gyakoribb, hogy "fentről lefelé" pusztulnak el a fák, holott korábban csak akkor haltak meg, ha kidőltek, vagy teljesen megsemmisült a koronájuk mondjuk egy tűzben. Ez közvetlen bizonyítéka a korona rovarfertőzöttségének, pedig ilyesmit az elmúlt évszázad folyamán nem detektáltak. 

A fapusztulás miatt olyan klímavészhelyzeti forgatókönyveket akarnak életbe léptetni a nemzeti parkok, amelyeket eredetileg a 2050-es évekre terveztek. Az ökológusok olyan magasan fekvő területekre fognak mamutfenyő-palántákat ültetni, amelyeken korábban nem élt ez a faj, valamint koordinált tüzekkel ritkítanák a meglévő erdőket.

A tüzek egyébként alapvető fontosságúak a Sierra Nevada erdeiben, ezek tisztítják meg az erdő felszínét, hogy legyen hely az új csemetéknek. Maga az óriás mamutfenyő is igényli a lassan égő tüzeket a szaporodáshoz, de a szigorú erdőtűz-kontroll miatt bizonyos helyeken már vagy egy évszázada nem volt tűz az erdőn belül. Ez azzal jár, hogy rengeteg éghető hulladékfa halmozódik fel, és amikor véletlen mégis kiüt a tűz, sokkal intenzívebb, mint amihez az ökoszisztéma szokva van, ami a szárazság miatt eleve rossz állapotban levő fenyők pusztulását okozhatja. 

Nem csak az óriás mamutfenyők pusztulnak egyébként az USA-ban, 2017 óta összesen 18 millió fa pusztult el Kaliforniában erdészeti jelentések szerint.