A kormány pár hete egy titkos határozattal úgy döntött, hogy a Természettudományi Múzeumot Debrecenbe telepíti át. A határozat szövegét még a múzeum igazgatójának sem mutatták meg, de úgy tudni, az áll benne, hogy az intézménynek 2020 végéig el kell hagynia a Ludovika téri épületet, és tíz éven belül Debrecenbe kell költöznie.

A költözés mellett és ellen szóló érveket már 2018-ban összeszedtük, amikor az ötlet először felmerült. Kiderült, hogy évekig tart becsomagolni, nagyon kockázatos és pokoli drága mozgatni a múzeum tízmilliós gyűjteményét.

Kimaradt viszont egy fontos körülmény, amihez kicsit ismerni kell a múzeum múltját.

A Természettudományi Múzeum 1949-ben vált ki a Magyar Nemzeti Múzeumból. A múzeumot (a kor fogalma szerint a magyar nemzeti könyvtárat) 1802-ben gróf Széchényi Ferenc (Széchenyi István édesapja) alapította, amikor gigantikus könyv- és iratgyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, hogy nyilvános gyűjteményként az bárki számára hozzáférhető legyen. A természettudományi részleget egyébként Festetics Julianna (Széchényi felesége) ásványkollekciója alapozta meg.

A felajánlást az ország nevében I. Ferenc király fogadta el (ezután kerülhetett csak sor az új intézmény felállításával, elhelyezésével, személyzetével kapcsolatos döntések meghozatalára). Az uralkodó által kiadott 1802-es alapító oklevélben tételesen fel vannak sorolva a gróf feltételei. És ezek között van egy, ami most hirtelen nagyon izgalmasnak tűnik.

Széchényi ugyanis egyebek mellett kikötötte, hogy

ez az országos múzeum mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja.

A kukacoskodók kedvéért íme a vonatkozó eredeti latin szövegrész: „Musaeum isthoc Regni eo semper in Loco consistere debeat ubi ipsum Dirigens Dicasterium Regni Sedem obtinuerit.”

Vagyis a kormány – hacsak az elkövetkező tíz évben nem tervezi a székhelyét Debrecenbe áthelyezni – a Természettudományi Múzeum odaköltöztetésével szembemegy a könyvtár- és múzeumalapító Széchényi gróf akaratával. Az ügyben írtunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ha válaszolnak, a cikket kiegészítjük.

Kiegészítés:

Egy olvasónk hívta fel rá a figyelmünket, hogy Széchényi feltételét már a múzeum létrehozásakor se tartották egészen tiszteletben: míg a helytartótanács és a kormányhatóság Budán székelt, a gyűjtemény első részeit pesti épületekben helyezték el. Azt nem tudjuk, hogy a gróf tiltakozott volna ez ellen, de módja lett volna rá, mivel 1820-ig élt (ősszel lesz 200 éve, hogy meghalt). A kor viszonyainak ismeretében a korlátozással feltehetőleg azt akarta megakadályozni, hogy a gyűjteményt valamilyen ürüggyel később Bécsbe helyezzék át.

(Gróf Széchényi Ferenc feltételéről Majtényi László posztjában olvastunk először, az alapító okirat pontos szövegét itt találtuk meg.)