Kína sok nemzetközi dicséretet kapott a koronavírus-pánik közepette, hogy felhagyva régi szokásával, nem a rezsim tekintélyét és a titkolózást helyezte előtérbe, hanem a közérdeket, és mindenről beszámolt a nemzetközi nyilvánosságnak. A dologgal egyetlen gond van a New York Times tényfeltáró cikke szerint:
hogy nem igaz.
A jelek szerint ugyanis Kína addig tolta a klasszikus eltussolást, amíg csak lehetett, és keményen megdorgálta azokat, akik megpróbálták megkondítani a vészharangot.
Szakértők szerint ezzel lényegében már tavaly év végén, idén év elején dugába dőlt annak az esélye, hogy kontroll alatt sikerül tartani a vírust.
Egy kínai orvos, Li Ven-liang december 30-án egy közös csetszobában hívta fel ismerősei figyelmét, akikkel együtt járt az orvosira, hogy hét ember egy rejtélyes vírus tüneteivel karanténban van a kórházában.
Rémisztő! Megint a SARS?
– kérdezte a beszélgetés egyik részvevője.
Lit még aznap éjjel beidézték a vuhani egészségügyi hatósághoz, és kérdőre vonták, mégis hogy képzelte, hogy információkat osztott meg az esetről.
Három napra rá a rendőrség egy papírt nyomott az orra alá aláírásra, amelyben elismerné, hogy törvénytelen viselkedést tanúsított, amikor a vírusról beszélt.
A betegség a koronavírus volt.
A betegségnek azóta már több mint 300 áldozata van, 14 380 megerősített fertőzés történt, és senki nem tudja, nagyságrendileg mik lesznek a végső számok. A világjárvány azonban elkerülhetetlennek látszik.
Bár időközben Kínában a világ egyik legszigorúbb karanténjét vezették be, több tízmillió embert vágtak el a külvilágtól, a jelek szerint már mindhiába. A New York Timesnak megszólaló szakértők szerint a kezdeti titkolózás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vírus elszabaduljon. A betegség feltűnését követő két hétben ugyanis a helyi hatóságok befogták az orvosok száját, és nem engedték, hogy figyelmeztetést adjanak ki. A negatív hírek ugyanis nem tettek volna jót a vezetők reputációjának, ami különösen rosszul jött volna a januári éves tanácsülések előtt.
Amikor a vírus zérópontjaként emlegetett piacot lezárták, akkor is azt állították, hogy csak felújítási munkák miatt zár be a létesítmény.
December végén, miután kiderült, hogy Li Ven-liang beszélt a vírusról az interneten, a rendőrség nyomozni kezdett nyolc ember után, a vád: rémhírek terjesztése volt.
A vuhani egészségügyi szolgálat még aznap közleményt adott ki, miszerint valóban ápolnak néhány tüdőgyulladásos beteget, de a betegség gyógyítható és nincs ok a pánikra. Az esetet követően a szemész szakorvos Li Ven-liang visszament dolgozni. Január 10-én egy asszonyt kezelt zöld hályoggal, azonban nem tudta, hogy a páciens fertőzött.
Ekkor már Li Ven-liang is magában hordozta a koronavírust.
Hu Hszaio-hu, aki disznóhúst árult a Huanan Halpiacon, már decemberben érezte, hogy valami nincs rendben. A munkások sorra estek ki a munkából lázas megbetegedéssel, többet közülük karanténba helyeztek, de senki nem tudta miért. A helyi orvosok közben egyre értetlenebbül álltak az újabb és újabb tüdőgyulladásos betegek előtt, akik nem reagáltak a kezelésre.
A betegekben egy közös volt: a halpiacon dolgoztak.
Január elsején rendőrök érkeztek, hogy lezárják a piacot. A hivatalos ok felújítás volt, azonban nem munkások érkeztek, hanem vegyvédelmi ruhás emberek, akik a piac fertőtlenítésébe kezdtek. Ekkor kezdett a helyeiknek is gyanús lenni, hogy valami nincs rendben. Az előző nap a kínai hatóságok a WHO-nak is figyelmeztetést adtak ki, hogy
járvány van
Közben a városi tisztviselők tovább nyugtatták a vuhaniakat. Sorra jöttek ki a nyilatkozatok, miszerint a betegség nem terjed emberről emberre, és a járványt sikerült megállítani.
Minden előzetes adat nélkül optimizmust sugározni a közönség felé nagyon veszélyes hozzáállás
– mondta el a New York Timesnak Alexandra Phelan, a Georgetown University immunológiai és mikrobiológiai intézetének munkatársa.
Kilenc nappal a piac lezárása után meghalt a vírus első áldozata, egy idős férfi, aki májbeteg és daganatos volt. A férfi a lezárás előtt a piacon vásárolt. Bár a férfi haláláról beszámoltak a hatóságok, egy dolgot nem említettek:
a férfi felesége is koronavírus tüneteit mutatta, pedig ő soha nem járt a piacon.
Miközben specialisták egy csoportja igyekezett azonosítani a vírust, amely az országban 2002-ben pusztító SARS-hoz mutatott hasonlóságot, a város egészségügyi alkalmazottai fű alatt elkezdték leadni egymásnak a drótot, hogy
a dolog sokkal súlyosabb, mint azt gondolják.
Lü Hisziao-hong, az egyik helyi kórház orvosa már december 25-én értesült róla, hogy a betegség egyre terjed az egészségügyi alkalmazottak között, három héttel azelőtt, hogy a kormány beismerte volna: a betegség emberről emberre terjed.
Lü nem mert nyilvánosság elé állni, azonban titokban értesített egy iskolát, amelyik egy másik nagy piac mellett fekszik.
Január első hetére a vuhani 5-ös számú kórház ügyeletére egyre több ember érkezett koronavírusos tünetekkel, sokszor családtagok. Nem volt kétség többé, a vírus emberről emberre terjed. Január 7-én kapott nevet a vírus (nCoV), négy nappal később a kínaiak nyilvánosságra hozták a vírus genetikai térképét a világ előtt – ez volt az a lépés, amelyet sokan méltattak, mint előremutató lépést a rezsim részéről.
ekkor Január 11-én járunk, szűk egy hónappal a járvány első jelei után.
Azonban a helyi politika még ezután és előnyt élvezett. Hupej tartomány vezetősége még januárban is egyértelművé tette, hogy kerülni kell a pánikkeltést, és tilos járványról beszélni. Azonban ahogy az első halottak bekerültek a hírekbe, és a betegség felütötte a fejét Kína határain kívül is, a pekingi felső vezetés is felkapta a fejét, és Vuhanba küldték az ország egyik legismertebb epidemiológusát, Csung Nansant, aki a SARS-járvány idején is kivette a részét a munkából.
Ekkor már nem volt hely a mismásolásnak, január 20-án Csung bejelentette az állami televízióban: a vírus emberről emberre terjed, és már az egészségügyi dolgozók közül is több mint egy tucat elkapta.
Ekkor 3 halottja volt a vírusnak, 11 nappal később 200.
Két nappal később karanténba zárták a 11 milliós várost. A lakosság ekkor értette meg, hogy nagyon komoly baj van. Tömegek özönlöttek a repterekre és vonatállomásokra, hogy kimeneküljenek Vuhanból, mielőtt a 23-ra virradó hajnalban életbe lép a karantén.
Időközben a Legfelsőbb Népbíróság közleményben bírálta a rendőrségi nyomozást, amelyet az ellen a Li ellen indítottak, aki még decemberben megpróbálta figyelmeztetni a nyilvánosságot. „Könnyebb lett volna kordában tartani a koronavírust, ha az emberekhez eljutnak a kezdeti »pletykák«, és elkezdenek maszkot hordani, valamint extra tisztasági elővigyázatosságokat tenni még decemberben” – olvasható a közleményben.
Li jelenleg kórházban lábadozik, szöveges üzenetben nyilatkozott a New York Timesnak. „Ha a hatóságok közzétették volna a kezdettől fogva a vírussal kapcsolatos információkat, most sokkal jobb lenne a helyzet. Nagyobb nyitottság és transzparencia kéne.”
(Borítókép: Védőruhát viselő emberek fertőtlenítenek Vuhanban 2020. január 30-án. Fotó: Hector Retamal / AFP)