Theodore Albrecht neves zenetudós, vezető Beethoven-szakértő szerint új bizonyítékok kerültek elő Ludwig van Beethoven siketségével kapcsolatban, amik alapján kijelenthető, hogy a közhiedelemmel ellentétben a német zeneszerző nem siketült meg teljesen, korai halálakor még hallott egy keveset. Albrecht "A halló Beethoven" című tanulmánya a The Beethoven Journal februári, illetve a Vienna Oboe Journal márciusi számában jelenik meg.

Az ohiói Kent Állami Egyetem zenekutatója határozottan állítja, hogy az eddig tudottakkal szemben a IX. szimfónia 1824 májusi bemutatóján még nem volt teljesen siket, sőt, a következő két évben is érzékelt hangokat, még ha egyre csökkenő mértékben is – írja a Guardian. Albrecht szerint Beethoven élete utolsó bemutatóján, a Op. 130-as B-dúr vonósnégyes 1826. márciusi premierjén is hallott még a bal fülére. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Beethovennek ne került volna hatalmas erőfeszítésébe a komponálás, de úgy tűnik, hogy a teljes siketségről szóló eddigi információk tévesek.

Beethoven 1798-ban kezdte elveszteni hallását, és mostanáig gyakorlatilag az egész világ úgy tudta, hogy a 56 éves korában bekövetkezett halálakor már teljesen siket volt, sőt legnagyobb műveit is siketen, belső hallására támaszkodva írta. A Theodore Albrecht által előásott, cáfolhatatlannak mondott bizonyítékok alapján újra kell írni az összes Beethoven-életrajzot.

Mint ismeretes, Beethoven jó ideig fültölcsér használatával próbálkozott, kevés sikerrel, később, hogy beszélgetni tudjon, jegyzetfüzeteket hordott magával, amikbe barátai és ismerősei jegyzeteltek, ő pedig azokra szóban válaszolt – két múzeumban összesen 139 ilyen noteszt őriznek.

Theodore Albrecht elsősorban egy 1823-as feljegyzésre hivatkozik, ami szerint Beethovenhez egyszer odament egy idegen, hogy tanácsot kérjen tőle kialakulóban lévő siketségével kapcsolatban. A kedvenc kávézójában üldögélő zeneszerző a következőket vetette papírra:

Fürdőkúra és a vidéki levegő sokat javíthat, de a hallásjavító eszközök korai használatát nem javaslom, amióta leszoktam róluk, a bal fülemre egész szépen megmaradt a hallásom. [...] Ha van rá mód, írásban jobb eszmét cserélni, a fület is jobban kíméli

– tette hozzá.

Egy későbbi, 1824-es feljegyzés egy kortárs zenésztől származik, aki azt javasolta Beethovennek, hogy a bemutatandó zeneműve nyitányát vezényelje teljesen egyedül, de a komplett művet már ne, mert az egész koncert rossz hatással lehet a hallására. Theodore Albrecht szerint Beethoven fennmaradt beszélgetős füzeteinek alapos elemzésével 23 olyan utalást sikerült találni, amik Beethoven hallásával kapcsolatosak, és a kutatás folytatásával további több tucat bejegyzés utalhat arra, hogy Beethoven nem volt teljesen siket élete utolsó éveiben. Albrecht jelenleg a feljegyzések teljes angolra fordításán és szerkesztésén dolgozik, és egy brit kiadó 12 kötetben meg is jelenteti azokat.

(Borítókép: Ismeretlen festő Ludwig van Beethoven-t ábrázoló műve. Forrás: Bilder Deutscher Geschichte No.12 Cigaretten-Bilderdienst Altona-Bahrenfeld Hamburg / Hulton Arcive / The Print Collector / Getty Images Hungary)