Harminc olyan óriásteknőst találtak kutatók, amik a galápagosi óriásteknős két kihaltnak tekintett fajával állnak rokonságban. A tíznapos tudományos expedíció egy csendes-óceáni szigetcsoporton, az Izabella-sziget Wolf-vulkánjának térségében bukkant a hibrid tengeri hüllőkre – jelentette be pénteken a Galápagosi Nemzeti Park (PNG) és a Galápagos-szigetek természeti kincseinek megóvásáért felelős Galapagos Conservancy nevű szervezet.

A befogott állatok közül 29 (11 hím és 18 nőstény) a Floreana-szigeten egykor élt Chelonoidis niger faj leszármazottja, míg egy fiatal nőstény teknős a Pinta-szigeten egykor élt Chelonoidis abingdonii fajjal mutat nagy mértékű genetikai azonosságot – ilyen volt a fajának utolsó tagjaként 2012-ben, nagyjából százéves korában elpusztult világhírű Magányos György (Lonesome George). A kutatók szerint ez utóbbi nőstény egyenesági leszármazottja lehet egy Chelonoidis abingdonii egyednek, amiről akár az is feltételezhető, hogy még életben van valahol az Izabella-sziget északi térségében.

A kutatók azért választották ezt a területet a 45 fős expedícióra, mert egykor a teknőshúst is fogyasztó bálnavadászok és kalózok állítólag itt dobálták ki a kifogott példányok egy részét, hogy könnyítsenek a rakományukon. A kutatók 12 csoportra oszolva kutattak teknősök után csaknem 200 négyzetkilométeres területen, és a fellelt teknősöktől vért vettek, illetve azonosító és nyomkövető csipet tettek rájuk.

Az expedíciót vezető Washington Tapia korábban elmondta, a mostani felfedezőút célja, hogy a fogságban való tenyésztésre alkalmas óriásteknősöket keressenek, remélve, hogy idővel sikerül újra benépesíteni a szigeteket. Ennek a tervnek a részeként a most befogott 30 állatot a Santa Cruz-szigeti "Fausto Llerena" tenyészközpontba vitték, ahol a 29 Floreana-hibrid kezdeti karantén után bekerül a Floreana-tenyészprogramba, míg a Pinta-nőstényt megfigyelés alatt tartják mindaddig, míg felmenőjét esetleg megtalálják.

A galápagosi óriásteknősök is azon fajok között voltak, amelyeknek a tanulmányozása segítette Charles Darwint, hogy evolúciós elméletét megalkossa a 19. században. Mára 11 óriásteknősfaj maradt a Galápagos-szigeteken, négy másik azóta halt ki, hogy az angol természettudós 1835-ben ellátogatott a szigetcsoportra.

(MTI/AP/Galapagos Conservancy)

(Borítókép: Galapagos Conservancy/Facebook)