A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 367,25 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 14. holdi nappalra kitűzött munkáját, és alvó módra váltott át – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.

A 2018 decemberében útnak indult Csang'o-4 volt az első űrszonda, mely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medence Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében 2019. január 3-án. A második Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró, lekörözve ezzel a két távirányítású szovjet holdjárót, a Lunohod-1-et és -2-t. (Megtett távolságban persze alulmarad a kilométereket guruló Lunohodokkal szemben.)

Egy holdi nap és egy holdi éjjel 14-14 földi napnak felel meg. A napenergia hiánya miatt a holdi éjjeleken a Csang'o-4 alvó módozatra kapcsol, így tett a legutóbbi, 14. nap-éj ciklus után is.

A leszállóegység neutronsugárzás-érzékelője és alacsony frekvenciájú rádióspektrométere továbbra is megfelelően működik, gyűjtik a szükséges tudományos adatokat. A holdjáró közeli infravörös spektrométere, panorámakamerája, atomdetektora és holdradarja is a terveknek megfelelően végzi a tudományos kutatásokat.

Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang'o-5 űrszondát, mely már holdmintákat is fog hozni a Földre. Missziója főbb pontjai a holdminták begyűjtése, felszállás a Holdról, dokkolás Hold körüli pályán és magas sebességgel belépés a Föld légkörébe.

(MTI/Hszinhua)