A tavalyi év végének egyik legizgalmasabb fejleménye volt a mobiltelefonok hazai piacán, hogy a OnePlus bekerült a szolgáltatói kínálatba, azaz most már nemcsak külföldről rendelve vagy félig hivatalosan, valamilyen telefonos boltból beszerezve lehet megvenni 200 ezer forint körüli áron, hanem magyar mobilszolgáltatóknál is. Ez pedig két dolgot jelent: tarifacsomagtól függően jóval alacsonyabb árat, illetve egyszerűbb szervizelést.
A OnePlus 7T pedig máris egy ár/érték arányban elég jó iránynak ígérkezik, ami az egyik legjobb választás lehet azoknak, akik nem a csúcstelefonok, de nem is a belépő szintű készülékek között keresgélnek.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 7T tulajdonképpen mi is. Ahogyan az iPhone-ok esetében szokás a dizájnban hasonló, de azért néhány dologban mégis különböző készülékeket S végződéssel megkülönböztetni egymástól, ugyanez a logika volt eddig igaz a OnePlus-telefonokra is, csak éppen T betűvel, azonban ez most kifejezetten megkavarodott. A korábbi logika szerint a 7T a 7 Pro és a 7 telefonoknak lenne a továbbfejlesztett verziója, de ez így ebben a formában most nem igaz, inkább a 6T utódjáról beszélhetünk.
Egy olyan verzióról van szó, amibe belekerültek olyan újdonságok, mint a 90 hertzes kijelző, a tripla kamera vagy a gyors ujjlenyomat-olvasó, csak éppen kevesebbet kell érte fizetni, mint a 7 Próért. Ja, és ha eddig nem lett volna eléggé zavaros az egész, akkor azt is eláruljuk, hogy a 7T-be egy kicsit gyorsabb, Qualcomm Snapdragon 855+ csip is került, és Android 10.
Szóval van a 7, ami a legolcsóbb, a 7T, ami valamivel drágább, viszont érezhetően többet tud és újabb, illetve a 7 Pro, ami szintén drágább egy kicsit, cserébe olyan nagyon sokkal többet nem tud.
A 7T-ben nincs is olyan megoldás, amit máshol ne láttunk volna, kezdve a Huawei Mate 30 Prónál látott kör alakú kameraelhelyezkedéssel – ami itt talán a kelleténél nagyobbra sikeredett – vagy a csepp szerű szenzorszigettel. De mégis, ha valami azonnal szembetűnik, az az, hogy ez a telefon szép és letisztult.
A 90 hertzes kijelzőfrissítéssel érezhetően jobb a szemnek a görgetés, főleg ha valaki előszeretettel üti el azzal az időt a tömegközlekedés alatt vagy más olyan élethelyzetben, ahol egyébként céltalanul ücsörög, hogy pörgeti a Facebookot vagy az Instagramot. Tényleg meglepően jól érezhető a különbség, olyannyira, hogy utána a legtöbb 60 hertzes kijelzős telefonra nehéz visszaszoktatni a szemet, mindegy, hogy LCD vagy OLED kijelzőről beszélünk.
A 7T másik nagy előnye a Qualcomm Snapdragon 855+ csip, és hozzá a 8 GB RAM, ami, hiába nem egy klasszikus értelemben vett csúcstelefonról beszélünk, mégis olyan konfiguráció, ami simán felveszi a versenyt a jóval drágább modellekkel is.
Ez az egyik első olyan készülék, ami eleve Android 10 rendszerrel érkezett, és a OnePlus-használóknak már korábban is ismert és a legtöbbek által imádott OxygenOS-nek is a 10-es verziója fut rajta. Maradt az egyszerűség és a letisztultság, továbbra sem sűrítettek bele egy rakás felesleges előre telepített alkalmazást vagy sosem használt funkciót. Mondjuk túl sok újítást sem, de talán nem marad senkiben hiányérzet, vagy ha mégis, ezt gyorsan orvosolni tudja valamilyen alkalmazás letöltésével. A saját fejlesztésű rendszer legizgalmasabb eleme még mindig az, hogy a legapróbb részletekig személyre lehet szabni, és az ikonok formáján, az órán vagy a betűk színén kívül még akár abba is bele lehet szólni, hogy milyen legyen az ujjlenyomat-olvasó feloldásának az animációja.
A 7 Prónál valamivel kisebb, 3800 milliamperórás akkumulátort kapott, amit elég jól optimalizál, de mostanság már nem feltétlenül nagy hívószó az, hogy bőven kibírja estig vagy másfél napig a készülék, ez a legtöbb telefonnál már nem feltétlenül az előnyök között szerepel, hanem a minimálisan elvárható követelményeknél.
Általában személyfüggő, hogy ki az, akinek kimondhatatlan fájdalmat jelent a hiányzó jackdugó, ami a 7T készülékről is lemaradt. Ugyanígy kimaradt belőle a vezeték nélküli töltés is, ami a pletykák szerint a következő modellbe már bekerül, de ugye ez az ígéret nem vigasztalja azokat, akik viszont ezt a készüléket nézték ki maguknak. Nincs IP-védelem sem, ami azért fájó, mert a középkategóriás készülékek többségénél is manapság már alapfunkció, hogy ne okozzon gondot egy kis eső vagy por, ez most itt mégis kimaradt.
A tripla kamera ellenére is maradt a nem túl jó, de nem is kifejezetten rossz minőségű kamera, ami nem készt lélegzetelállító képeket, nem fogunk olyan fotót lőni vele egy sötét szobában, hogy azon részleteket is ki lehet venni, nem lesz tűéles a kép mozgás közben sem, cserébe viszont nem lesznek idegesítően művészieskedőek a porték a háttér túlzott elmosásával. A 48 megapixeles főlencse mellé került egy 12 megapixeles kétszeres telefotó és egy 16 megapixeles ultraszéles látószögű lencse, az előlapi kamera pedig szintén 16 megapixeles. Az eredmények nem tökéletesek, de ha valaki Facebookra és Instagramra szánja a képeit, nem pedig nyomtatásba, és nem is az a hobbija, hogy tűzijátékot vagy gyorskorcsolyázókat fotóz telefonnal, akkor többé-kevésbé ellesz vele.
Összességében a OnePlus 7T egy jó áron beszerezhető telefon, aminek tudása és gyorsasága is vetekszik a jóval drágább csúcstelefonokéval. Jól néz ki, és nemcsak ránézni jó, de a képernyőjét bámulni is kellemesebb. Bár kimaradt belőle a vezeték nélküli töltés, de a gyorstöltés talán sokakat kárpótol érte – azt már valamivel nehezebb ellensúlyozni bármivel, hogy nem víz- és porálló. A fényképező nem kimagaslóan jó, de nem is gyalázatosan rossz, a szolgáltatóknál az ára pedig kifejezetten kedvező lehet: nem olcsó, de jóval olcsóbb, mint más gyártók csúcskészülékei.
(Borítókép: Rostás Bianka / Index)