Drasztikusan csökkent a poszméhek száma Európában és Észak-Amerikában, és ez elsősorban a klímaváltozásnak, az egyre gyakoribb hőhullámoknak és időjárási szélsőségeknek köszönhető, írja a The Guardian egy friss, közös kutatásra hivatkozva. Az Ottawai Egyetem és a University College London kutatói 115 év adatait elemezték, és 66 poszméhfajra vonatkozóan vizsgálták, hogy miképp változtak ezek populációi a két kontinensen a 20. század eleje óta.

Az adatok alapján lefuttattak több, úgynevezett "klímakáosz" modellt is, azt nézve, hogy a múltbéli és a jelenkori adatok alapján milyen végkifejletek jöhetnek szóba a közeljövőben, a poszméh-populációk alakulását illetően. A kutatók egyik legfontosabb megállapítása az lett, hogy egy emberöltő alatt 30 százalékkal csökkent bármely poszméh-populáció túlélési esélye, az egyedszámok drámai csökkenése pedig megfelel a tömeges kihalásként leírható ütemmel.

A kutatók megállapították azt is, hogy teljes populációk tűntek el olyan területekről, ahol jóval melegebbre fordult a klíma a korábbiakhoz képest. "Ha az egyedszámok hanyatlása ilyen tempóban folytatódik, akkor rengeteg poszméhfaj örökre eltűnhet pár évtizeden belül" – mondta Peter Soroye, az Ottawai Egyetem PhD-hallgatója, a Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.

"Meglepve láttuk, hogy a klímaváltozás milyen nagy mértékben járult máris hozzá a poszméhek számának csökkenéséhez" – tette hozzá Tim Newbold, a University College London biodiverzitás és környezettan kutatója, aki szerint ha a következő években felgyorsul a globális fölmelegedés üteme, akkor vészesen le fog csökkenni a poszméhek száma. "Alapvető erőfeszítéseket kell tenni a klímaváltozás megfékezésére, ha meg fenn szeretnénk tartani a poszméhfajok változatosságát."

A poszméhek, ahogy a repülő rovarok többsége nagyban hozzájárulnak a növények beporzásához. A barátságos, bundás dongók embernek is rengeteg hasznot hajtanak, ugyanis a poszméhek a leggyakoribb beporzói a paradicsomnak, a tökféléknek, egy sor bogyós gyümölcsnek. Jeremy Kerr, az Ottawai Egyetem professzora szerint az emberek közvetlenül is képesek segíteni a poszméheknek túlélni a szélsőséges időjárási viszonyokat: fák, bokrok, árnyékos helyek telepítésével, ahol meghúzhatják magukat a poszméhek a hőségben.

A poszméheknek több faja is él Magyarországon: a leggyakoribbak a kövi, a földi és a mezei poszméhek, rajtuk kívül pár évtizeddel ezelőtt még megtalálható volt nálunk a mostanra veszélyeztetett és védett státuszú óriásposzméh, a délvidéki poszméh és a sárga poszméh. A földi poszméh 2014-ben az év rovara volt.