Egy korszak zárult le idén januárban, amikor véget ért a Windows 7 kiterjesztett terméktámogatási időszaka, ez pedig azt jelenti, hogy a Microsoft egyik legsikeresebb operációs rendszere a jövőben nem kap többé biztonsági frissítéseket. A dolog valószínűleg senkit nem ért váratlanul, az azonban biztos, hogy sokan voltak szomorúak miatta.
A Windows 7 a hivatalos halála ellenére, továbbra is hatalmas népszerűségnek örvend. Tavaly év végén a világ pécéinek több mint negyedén még mindig ez futott, amivel továbbra is ez volt a második legelterjedtebb asztali operációs rendszer a piacon (az első természetesen a Windows 10). De mitől lett ilyen sikeres, és miért nem hajlandóak sokan még most sem feladni a használatát, amikor már a 11. évébe lépett a rendszer?
A dolgok megértéséhez egészen a kétezres évek elejéig lehet visszamenni, amikor a Microsoft elkezdte fejleszteni a Windows XP és a Windows Server 2003 utódjának szánt operációs rendszerét. A Blackcomb kódnév alatt futó projektben egy sor fontos változtatás volt tervben, a fejlesztést azonban hátráltatta, hogy a cég időközben elkezdett dolgozni egy kisebb, közbülső operációs rendszeren is. Ez volt a később Vista néven megjelenő Longhorn projekt, ami papíron akár jó is lehetett volna, de a hosszú fejlesztési idő, a végső változatból kihagyott fontos funkciók és az optimálisnak korántsem mondható teljesítmény miatt a Microsoft egyik leggyűlöltebb terméke lett belőle, amikor 2007 legelején megjelent.
Ennek fényében nem volt meglepő, hogy kevesen váltottak a megszokott és közkedvelt Windows XP-ről, ami akkor már hat éves volt. A Microsoft pedig hamar reagált is a helyzetre: alig hat hónappal a Vista megjelenése után kiderült, hogy a rendszer utódját gőzerővel fejlesztik, három éven belül meg is fog jelenni, Bill Gates pedig egy 2007-es interjúban annyit árult el róla, hogy felhasználóbarátabb lesz az elődjénél. A Windows 7 végül 2009. októberében jelent meg, az pedig hamar kiderült, hogy Gates nem hazudott:
A megjelenéskor persze nem volt tökéletes, de összességében nem véletlenül írtuk akkori tesztünkben, hogy a 7-essel gördülékenyebb, élvezetesebb a munka, mint a Vistával valaha is volt, és olyan konfigurációkon is remekül elfut, amiről az elődje még csak álmodni sem mert.
Az persze nem zavart volna sok vizet, ha csak a szaksajtónak tűnnek fel ezek a dolgok, azonban az eladások alapján láthatóan a felhasználók is értékelték az új rendszert. A Windows 7 piaci részesedése szűk két hónap alatt átlépte az 5 százalékos küszöböt, az első fél évében pedig 90 millió eladott példánnyal a
valaha volt leggyorsabban fogyó operációs rendszer lett.
A Vistát 2010. augusztusában előzte le, 2011. októberében pedig az XP-t is letaszította a trónjáról, és két év után a legnépszerűbb operációs rendszer lett (és maradt is egészen 2018 januárjáig).
Furcsaságokat azért így is lehetett találni vele kapcsolatban. Az egyik ilyen az akkoriban bevett szokásnak számító szervizcsomagoknál jelentkezett, amik egyáltalán nem úgy jelentek meg, ahogy azt a korábbi verzióknál megszokhatták a felhasználók. A korábbi Windowsok esetében a szervizcsomagok jellemzően azonnal észrevehető, fontos funkciókat hoztak be a képletbe, a 7-nél azonban az első ilyenbe csak apróbb frissítések is hibajavítások kerülte. A második csomagot 2012-re ígérte a Microsoft, ez azonban végül egyáltalán meg sem jelent, nem kis részben annak köszönhetően, hogy 2012. októberében a Microsoft egy méregdrága reklámkampánnyal megtolva piacra dobta a Windows 8-at.
Az érintőkijelzős gépekre optimalizált csempés operációs rendszer még a Vistánál is rosszabbul kezdett, így a történetnek nem meglepő módon hatalmas kudarc lett a vége. A kevés érintőkijelzős gép és az átlagfelhasználó számára értelmezhetetlen kezelőfelület mellett elsősorban azért, mert a cég egy olyan rendszert akart letolni a Windows 7-tel maximálisan elégedett felhasználók torkán, amire semmi szükségük nem volt. A 8-as verzió piaci részesedése sosem érte el a 7-es harmadát.
Ez az epizód azért volt különösen fontos a Windows 7 életében, mert a Microsoft ezzel a húzással elérte, hogy ne csak az elődjénél, hanem az utódjánál is sokkal szerethetőbb legyen. Ennek tudatában nem nehéz belátni, hogy a Windows 7 máig tartó népszerűsége nemcsak abból fakadt, hogy jól sikerült, hanem abból is, hogy
két iszonyatosan rossz, és közutálatnak örvendő operációs rendszer közé ékelődött be.
A Microsoft a felhasználók sirámait hallva hamar kiadott egy ingyenes frissítést Windows 8.1 néven, amiben egyebek mellett a Start menü és a régi asztal is visszatért, de 2013 végén a Windows 7 piaci részesedése továbbra is felfelé ívelt, messze megelőzte az utódját. A helyzet furcsaságát talán az mutatta meg leginkább, hogy amikor 2014-ben be akarták szüntetni a Windows 7-tel felszerelt gépek árusítását, az üzleti felhasználók annyira tiltakoztak a lépés ellen, hogy a cég végül egészen 2016. októberéig várt ezzel.
2015 nyarán aztán megjelent a Windows 10, de az otthoni felhasználóknak nem nagyon akaródzott váltani, pedig 2016-ra már volt egy elég idegesítő mellékhatása annak, hogy a négy évvel azelőttre ígért második Win7-szervizcsomag sosem jelent meg. Ha valaki 2016 elején telepítette a Windows 7-et egy gépre, annak nem pusztán a rendszert kellett feltennie, hanem az korábbi öt év összes hibajavítását is egyesével, ami jelentősen meghosszabbította az amúgy sem rövid telepítési folyamatot. A Microsoft végül májusban orvosolta a problémát azzal, hogy az összes patchet egy csomagba gyűjtötték össze.
Ez alapján úgy tűnhet, hogy a Microsoft még ekkor is szeretettel gondozta a piacvezető operációs rendszerét, valójában azonban intenzíven próbálták sürgetni az átállást. Ennek egyik sarokköve volt az ingyen frissítés Windos 10-re a korábbi rendszerekről – még akkor is, ha azok kalózverziók voltak –, de amilyen jól hangzott ez, annyira volt elege belőle mindenkinek a folyamatosan felugró ablakok és értesítések miatt. A Microsoft ráadásul csőbe is húzta a felhasználókat, az egyik ilyen ablaknál ugyanis két lehetőség közül lehetett választani:
az egyik a "frissíts most", a másik meg a "frissíts ma este" volt.
A Windows 10 aztán nem sokkal később bekerült az automatikus frissítések közé is, emellett pedig az első pár hónapban kérdés nélkül törölt programokat, kémkedett a felhasználók után, magától törölte a hamisított játékokat és összességében minden pozitívuma ellenére annyira ellenszenves volt, hogy sokan már csak azért sem adták be a derekukat vele szemben. A Microsoft még azt is elkezdte terjeszteni, hogy a Windows 7 használata komoly biztonsági kockázat, pedig ilyesmiről szó sem volt.
Ahogy a Windows 8 esetében, úgy rövid távon itt is a Windows 7 járt jól, a felhasználók ugyanis a korábbinál is jobban kezdtek ragaszkodni hozzá. A Windows 10 ugyanakkor nagyságrendekkel jobb és modernebb rendszer volt az elődjénél, így végül 2018-ra sikerült lerángatnia a koronát a Windows 7 fejéről – érdemes megjegyezni persze, hogy egyes adatok szerint már 2018 elején összejött neki a dolog. A korábbi piacvezetőnek sem kell szégyenkeznie, minden tekintetben büszke lehet magára, a Global Stats adatai alapján pedig ugyan leszállóágban van, a Windowst futtató gépek közel negyedére még mindig ez van telepítve.
A jelenlegi trendek alapján könnyen lehet, hogy a Windows 7 lesz az új XP, és hosszú évekig lesznek még olyanok, akik körömszakadtáig fognak ragaszkodni hozzá. Ezt támasztja alá az is, hogy egy csomó vírusirtó és a fontos böngészők is tovább futnak a rendszeren legalább jövő nyárig, az üzleti felhasználók pedig bizonyos verziók esetében kapnak még egy extra évnyi támogatást. Maradni ugyanakkor így sem érdemes: a Windows 10 rengeteget változott a megjelenése óta, jellemzően pozitív irányba, ezen a ponton pedig nehéz máshogy gondolni rá, mint
egy jobb, gyorsabb és könnyebben kezelhető Windows 7-re.
Ha valaki így is meg van győződve arról, hogy a Microsoft jelenlegi zászlóshajója nem neki való, az jobban teszi, ha a Linuxban, vagy a macOS-ben keresi a megnyugvást. Már csak azért is, mert a Windows 7 utolsó frissítésében ugyan orvosoltak egy elég nagy biztonsági hibát, a kiberbűnözők garantáltan találnak még hasonló réseket a frissítések nélkül maradt rendszerben, amiket ki is fognak használni - a Microsoft pedig azokra már nem nyújt majd semmilyen megoldást.
(A cikk megírásakor a techradar anyagát vettük alapul.)