Titokzatos új vírust talált egy kutatócsoport egy brazíliai mesterséges tóban, melynek genomját szinte teljes egészében a tudomány számára ismeretlen gének teszik ki. A jelenlegi protokoll alapján az új vírust nem is ismernék el vírusként, így a kutatók szerint a felfedezés a besorolási módszereket is megkérdőjelezi – írja a Science Alert.

A kutatók a brazíliai Belo Horizonte városa mellett található Pampulha-tóban találtak rá az új vírusra, amit a brazil mitológiában ismert vízi nimfa, Yara után Yaravírusnak (Yaravirus brasiliensis) neveztek el. A bioRxiv felületen közzétett, ám egyelőre szakmai ellenőrzésre váró tanulmány alapján a vírus pont annyira titokzatos, mint a névadója, ugyanis sem az eredetéről, sem a fejlődéstörténetéről nem tudunk semmit. Az biztosnak tűnik, hogy nem egy óriásvírusról van szó, a Yaravírus ugyanis apró, 80 nanométeres részecskékből áll, a genomja azonban egyelőre szinte teljes enigma a kutatók számára.

A legtöbb ismert amőbavírusnak annyi közös tulajdonsága van, hogy a szerzők közös evolúciós csoportokba kezdték sorolni őket. A Yaravírust nem egy nagy részecske és egy komplex genom határozza meg, egyúttal azonban egy csomó, eddig ismeretlen gént hordoz magában.

– írták a tanulmány szerzői, akik a vizsgálatok során arra jutottak, hogy a vírus génjeinek több mint 90 százaléka ismeretlen, vagyis ún. árva gén.

Mindössze hat olyan gén volt, ami legalább kicsit hasonlított egy másik génhez, arra pedig egyáltalán nem jöttek rá, hogy melyik vírusnak lehet közeli rokona a Yaravírus. A bevett protokollok alapján végzett elemzéssel a kutatók gyakorlatilag semmi ismerőset nem találtak a vírusban, így felhívták a figyelmet arra, hogy ezek alapján azt nem is ismerné el senki vírusként.

Pont emiatt a szakértők egyelőre csak találgatni tudnak azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a Yaravírus. Lehetséges, hogy ez az első példánya az amőbavírusok eddig ismeretlen csoportjának, de az sincs kizárva, hogy egy óriásvírus leegyszerűsődött formájáról van szó. Az mindenesetre biztos, hogy a Yaravírus részecskéit alkotó számtalan ismeretlen fehérje alapján a vírusok világa változatosabb lehet, mint gondoltuk, és a felfedezés előrevetíti egy csomó más ismeretlen gén létezését is.