Klasszikus értelemben akkor nevezhető felfedezettnek egy őslény (például egy a régmúltban élt emberelőd), ha megtaláljuk fizikai maradványait – legalább néhány darabot a csontjai közül. A molekuláris vizsgálati módszerek térnyerésével azonban hozzá kell szoknunk, hogy a jövőben egyre több fajt fognak úgy is azonosítani, hogy nem találják meg a kézzel fogható maradványait, csak genetikai nyomait azonosítják.
Ez történt azzal az egymillió évvel ezelőtt Nyugat-Afrikában élt emberszerű fajjal is, amelyet felfedezői, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) antropológusai csak szellemnek neveznek, hiszen (egyelőre) nem ismertek a maradványai. Viszont
a mai nyugat-afrikai populációban felfedezhető a DNS-e lenyomata.
A felfedezést ugyanaz a kutatócsoport tette, akik a neandervölgyi és a gyeniszovai ember genomjának szekvenálásában is szerepet vállaltak. Az említett két velünk rokon faj nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt vált le a modern ember fejlődési vonaláról, majd tőlünk függetlenül elvándoroltak Eurázsiába. Ott kettéváltak, a gyeniszovaiak mentek keletre, a neandervölgyiek nyugatra. A Homo sapiens is megérkezett Európába, és itt keveredett mindkét rokon fajjal. Ennek megfelelően a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai genom maradványai ma is megtalálhatók bizonyos népcsoportokban.
A UCLA kutatói a modern emberi, a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai genomban rejlő változatosságot elemezték. Az analízishez számos különböző mai népesség génkészletét vették alapul. Úgy találták, hogy egyes nyugat-afrikai népcsoportok (például a nigériai jorubák, illetve a Sierra Leone-i mendék) genomjában vannak olyan részletek, amelyek egyetlen másik elemzett embercsoportéban – legyen az modern vagy kihalt – sem találhatók meg.
Ebből világossá vált számunkra, hogy [az emberi evolúció] nem volt olyan egyszerű történet
– nyilatkozta a New York Timesnak Sriram Sankararaman, a tanulmány egyik szerzője.
Az eredményekből kitűnik, hogy a nyugat-afrikaiak DNS-ének rövid szakasza olyan rokon fajtól származott, amelyik minden olyan emberfélétől különbözött, amelynek ismerjük a genomját. A modellszámítások alapján feltételezhető, hogy ez a faj egymillió éve vált le a H. sapiens, a neandervölgyi és a gyeniszovai ember fejlődési vonaláról. Viszont jó sokáig fennmaradhatott, mert a vele való kereszteződés időpontját mindössze 50 ezer évvel ezelőttre teszik.
Egymillió évvel ezelőtt az erectus volt a domináns Homo faj, a sapiens csak 300 ezer évvel ezelőtt tűnt fel.