A Szegedi Tudományegyetemen olyan hordozó molekulát fejlesztettek ki, ami a sejtbe is bejuttatja a biológiai terápiás hatóanyagokat – derül ki az egyetem közleményéből. A fehérje alapú gyógyszerek egyelőre csak a sejten kívüli célpontokat tudják elérni, ám az új módszer segítségével áthidalhatják ezt a problémát. Az eredményt most publikálták az Advanced Science folyóiratban.

A molekulát hozzákapcsolhatják a manapság forgalomban lévő gyógyszerekhez, így új lehetőséget nyithat olyan eddig megoldatlan betegségek kezelésében, ahol a cél a sejten belüli folyamatok közvetlen befolyásolása biológiai hatóanyagokkal.

A csali molekula trójai falóként hatol át a sejtmembránon, egy olyan útvonalon, amelyet például a kolera és a tetanusz toxinja, vagy bizonyos vírusok (például a járványos gyermekbénulásért felelős poliovírus) is kihasználnak. Az antitestet biomimetikus módszerrel juttatjuk a sejtbe, vagyis a már meglévő bejáratot nyitjuk ki úgy, hogy a bakteriális toxinok és vírusok biológiai rendszereit utánozzuk

– magyarázta Dr. Imre Norbert, a cikk első szerzője.

Ahhoz, hogy az antitest működőképes maradjon, nem szabad, hogy a sejt lebontsa, vagyis olyan útvonalat kellett találnunk az antitest bejuttatásához, ami a sejt belső, biztonságos szállító rendszerébe viszi azt. Ennek az útvonalnak a bejáratait bizonyos cukor molekulák kódolják. Az általunk vizsgált speciális molekula felismeri ezeket a bejáratokat, így az antitestet úgy tudjuk bejuttatni a sejtbe, hogy az nem bontja le

– fejtette ki a kutatást Prof. Dr. Martinek Tamás, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet vezetője.

Egy rövid peptidet használnak arra, hogy az antitestet a sejt megfelelő bejáratához ragassza. A peptid méretében nagyjából az eddig használt molekulák egy százada. Ez azért fontos, hogy ne befolyásolja az antitest működését. Nem mérgező, előállítani is olcsó, és bármilyen fehérjealapú gyógyszerhez képes kapcsolódni.