Az MIT közgazdászai 55 ezer francia vállalat teljesítményét elemezték 2010 és 2015 között. Arra voltak kíváncsiak, hogy a robotizáció hogyan változtatta meg a cégek élet. Daron Acemoglu a kutatás vezetője a vizsgálat motivációjáról a New Scientistnek elmondta, hogy "nyilvánvalóan egyre növekvő aggodalom érzékelhető amiatt, hogy mit fog az automatizáció jelenteni a produktivitásra, a munkaerőpiacra és az egyenlőtlenségekre nézve."

A gyári munkások számára valószínűleg az a legfontosabb tanulság, hogy amikor a gyártóipar 20 százalékkal emelte a robotok használatát a gyártási folyamatban, az iparági szinten 3,2 százalékos foglalkoztatáscsökkenéssel járt. Vagyis a robotok tényleg elveszik az emberek munkáját, és korántsem tudnak (vagy akarnak) minden kirúgott munkást felszívni az iparág egyéb szereplői.

A kutatáshoz robotokat áruló cégek által szolgáltatott adatokat, a francia robotimport kimutatásait, illetve a francia ipari minisztérium statisztikáit használták. Azt nem lehet állítani, hogy Franciaországban nagyon előrehaladott lenne a robotizáció, hiszen a vizsgált időszakban az elemzett cégek mindössze egy százaléka vásárolt robotot. Viszont az ő teljesítményükre komoly hatást gyakorolt a fejlesztés.

Ráadásul ez az egy százalék (589 cég) a legnagyobb vállalatokat tartalmazta, amelyek együttesen a francia gyártóiparban dolgozó munkaerő 20 százalékát foglalkoztatják. A robotot beüzemelő cégek átlagosan 20 százalékot tudtak nőni öt év alatt. Ezzel együtt növelték az alkalmazottjaik teljes számát, viszont a gyártórészlegen csökkent a foglalkoztatottság.

Vagyis a melósokat kirúgták, és helyettük inkább irodai dolgozókat vettek fel.

A szerző különösen azt emeli ki, hogy e cégeknél a sales (értékesítési) osztály nagyra nőtt, miközben a gyártósorok mellől eltűntek az emberek. De nem is a robotizáló cégek foglalkoztatottsági változásai megdöbbentők, hanem a nem automatizáló versenytársaiké. Ők nagy versenyhátrányba kerültek, leépítésekre, üzembezárásokra kényszerültek, és ezért kellett kirúgniuk az embereket. 

Mindezeket a hatásokat egybe véve az derült ki, hogy iparági szinten csökkent a foglalkoztatottság. A kutatók ugyanezt a hatást találták korábban az Egyesült Államokban is. Bár korábban igaz volt az a folyton hangoztatott tétel, hogy a fejlődéssel létrejövő új állások felszívják a szükségtelenné vált munkaerőt, Acemoglu szerint azonban ez a hatás az elmúlt 30 évben már korántsem működik annyira mint korábban.