Forrásaink arról tájékoztatták az Indexet, hogy a Természettudományi Múzeum vezetése mindenféle indoklás nélkül arra utasította a múzeumi állattár és a növénytár minden kurátorát, hogy heti 3x4 órában leltározzanak a Ludovika épületében. A múzeum működésére több évtizede rálátó forrásunk még soha nem tapasztalt ilyen hirtelen és általános leltározási utasítást.
Ezzel függhet össze, hogy a kutatói pozícióban lévő munkatársak kutatónapjait is elvették. Ezek a napok korábban arra szolgáltak, hogy ekkor ők kifejezetten kutatással foglalkozzanak. Terepre mehettek, vagy épp más intézetekben is dolgozhattak. Ennek vége, a főigazgató egy szűk szavú köremailben ezt visszavonta.
Emellett a főigazgató minden önkéntes státuszban lévő kutató szerződését megszüntette, néhányuknak a kérvényük ellenére sem létesítették újra. Az egyik ilyen Matskási István volt főigazgató, aki nemrégiben kritikus interjút adott a Magyar Narancsnak (erről később).
Az egyik nekünk nyilatkozó szerint az is jól mutatja, hogy "mekkora a kétségbeesés a vezetőségben", hogy eredetileg heti 4x8 óra leltározást akartak előírni minden gyűjteményi dolgozónak. Ez a teljes munkaidő 80 százalékát jelentette volna. Erről azonban lehettek, hiszen ekkor a kurátorok a saját gyűjteményeikben adódó feladatokat sem tudták volna ellátni.
Forrásunk szerint semmi értelme nem lenne a hirtelen elrendelt totális leltárnak, ha a múzeumnak nem kellene idén költöznie. Későbbi költözés esetén a most felmért állomány már annyit változna időközben, hogy a leltár addigra elavulna. Vagyis két lehetőség áll fenn: vagy mégis költöznie kell a múzeumnak záros határidőn belül, vagy a múzeum vezetősége
teljesen értelmetlenül köti le a dolgozók munkaidejét, erőforrásait.
Természetesen a leltár normál működés esetén is szükséges, a szabályozás szerint hétévente össze kell írni az állományt. Viszont az szinte kizárt, hogy minden gyűjtemény esetén egyszerre vált időszerűvé ez az üzemszerű leltározás. Értesüléseink szerint a főigazgató azt közölte az alkalmazottakkal, hogy bár költözés nem lesz, de azért készülni kell rá. Kérdéses, hogy ez az önellentmondónak tűnő indoklás mit jelent a valóságban.
Amikor rákérdeztünk arra, hogy milyen alternatív magyarázata lehet az általános leltározási utasításnak, forrásunk nem tudott olyan ésszerű okot mondani, ami ne függene össze a közeli költözéssel. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a főigazgató a fenntartó minisztériumból kapott-e utasítást a leltározás megkezdésére, vagy saját maga döntött erről. A nekünk nyilatkozó szakember nem tartja elképzelhetetlennek, hogy nem érkezett semmilyen erre vonatkozó instrukció a fenntartótól, csak a főigazgató túlbuzgósága, megfelelni vágyása áll a háttérben.
Az Index tudósított róla először, hogy a kormány titokban döntött a Természettudományi Múzeum idei ideiglenes helyre költözéséről, noha azt a teljes szakma és a múzeum összes dolgozója határozottan elutasította. Vélhetően a cikkünk nyomán felerősödő tiltakozás hatására értesüléseink szerint Orbán Viktor miniszterelnök behívatta Bernert Zsolt főigazgatót, és arról tájékoztatta, hogy a múzeumnak nem kell ideiglenes helyre költöznie.
Ebből a legtöbb dolgozó arra következtetett, hogy idén ezek szerint nem lesz költözés, elvégre képtelenség lenne december 31-ig a végső helyre költözni (hiszen jelenleg nem létezik a végleges hely). Ezt a vélekedést megerősíteni látszott Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, aki úgy nyilatkozott a cikk megjelenése után, hogy a múzeum marad a Ludovika épületében, nem költözik átmeneti helyre, és szabadon látogatható marad. Ha egyszer kulcsrakészen felépül új, tágasabb otthona, akkor fog költözni. Legfeljebb évek múlva, és akkor a költözés után azonnal nyit.
A szinte totális, és a múzeum munkatársai kapacitását jelentős részben lekötő leltározási utasítás - ha az a minisztériumból eredt - felveti annak lehetőségét, hogy az államtitkár nyilatkozatában nem bontotta ki a valóság minden részletét. Megkérdeztük a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy tőlük jött-e a Ludovika-beli gyűjtemények teljes leltározásának (vagyis a revízió) ötlete, illetve érvényes-e még az ígéret, miszerint csak évek múlva lesz a költözés.
A minisztérium válaszában egyrészt megerősítette, hogy a múzeum egyelőre marad a Ludovika épületében. A revízióról azt írják, hogy az a múzeum végleges elhelyezése szempontjából elengedhetetlen, és a vezetőség úgy alakította ki a munkabeosztást, hogy az egyéb funkciók ne sérüljenek. Ennek a célnak némileg ellentmond, hogy a vezetés eredetileg heti 4x8 órás revízióra akarta utasítani a kurátorokat. Alább teljes egészében közöljük a minisztériumi választ:
A Természettudományi Múzeum továbbra is marad a Ludovika épületében, évek múlva költözik az állandó helyére. A jelenleg Budapest három eltérő pontján található intézmény egységes és végleges elhelyezése a gyűjtemények revíziója, az állami vagyon felmérése és annak részbeni digitalizálása nélkül elképzelhetetlen.
Az intézmény, mint országos múzeum, hármas feladatát figyelembe véve (tudományos, muzeológiai, ismeretterjesztő) a vezetőség úgy alakította ki a munkabeosztást a revízió kapcsán, hogy egyik funkció se sérüljön.
A Ludovika épületében található gyűjteményi anyag nagy része, közel 1,5 millió példány, növénytári és állattári gyűjteményi anyag, ezek revíziója indul most el, amely a kurátori munka része, muzeológiai alaptevékenység. A revízióra fordított idő mindössze a munkaidő egyharmadát veszi igénybe, tehát a tudományos és ismeretterjesztő tevékenység továbbra is végezhető.
Több forrásunk is arról tájékoztatott, hogy a főigazgató időközben február 17-i hatállyal visszavonta az önkéntes és társult kutatói szerződéseket. Ezek olyan kutatók, akik nem tartoznak a múzeum törzsállományába, csak bejárnak kutatni, és bizonyos jogosítványaik megegyeznek a munkatársaikéval. A szerződések újbóli megkötését kérvényezni kellett. Szinte mindenki újra megkapta az újbóli szerződést, kivéve azok, akik a sajtóban kellemetlenül nyilatkoztak a Természettudományi Múzeum kálváriárájáról.
Az egyikük Matskási István, a múzeumot több évtizeden keresztül vezető címzetes főigazgató. Matskási megkeresésünkre megerősítette az értesülést. Válaszában ismerteti az önkéntesség jogi hátterét (gyakorlatilag az különbözteti meg az alkalmazottól, hogy nem kap fizetést, de a jogai nagyon hasonlók). Kifejti, hogy a főigazgató jogszerűen mondta fel mindenki szerződését, és a felmondáshoz indoklás sem szükséges. A volt főigazgató is kérvényezte az újbóli szerződéskötést, de hivatalos választ eddig nem kapott. Más forrásból származó értesüléseink szerint csak ő és egy másik személy van ezzel így. Mindenki más megkapta már az új szerződést.
Matskási István ugyanakkor megjegyezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy elzárták volna a gyűjteményektől:
A múzeumokra vonatkozó jogszabályok alapján (a múzeumok nyitott intézmények!) vendégkutatóként, napi belépési engedéllyel bejuthatok a szakterületemnek megfelelő gyűjteménybe, ahol dolgozhatok. Feltétel, hogy szakdolgozó legyen a gyűjteményben, mert kulcsfelvételi joga a vendégkutatónak nincs. Hogy van-e összefüggés a velem készült interjú és a fenti helyzet között - nem tudom, nincs konkrét értesülésem.
Az egyik forrásunk szerint kifejezetten nevetséges helyzetet teremt - és "erős szívatásszaga van" -, amikor a hosszú évtizedekig vezető beosztásban dolgozó kutatót felügyelnie kell valakinek a gyűjteményben.
(Borítókép: A Magyar Természettudományi Múzeum főbejárata a VIII. kerületi Ludovika téren / Fotó: MTVA/ Róka László)