Mit tehetünk, hogy ne fertőződjünk meg?

Nem kell itt semmi ördöngösségre gondolni. A virológus szerint annyi a titok, hogy nagyon szigorúan be kell tartani az általános személyes higiéniai előírásokat. Nem szabad köpködni, gyakran és alaposan kell kezet mosni, lehetőleg fertőtlenítőszerrel, és nem szabad a kezünkkel az arcunkat piszkálni. A legtöbb vírust, amely nem közvetlenül jut be a légzőszerveinkbe, a saját kezünkkel visszük a szánkba vagy az orrunkba, miután vírust tartalmazó felületekhez nyúltunk.

Nem szabad a markunkba tüsszenteni, köhögni, mert ezzel csak vírust juttatunk a kezünkre, amivel aztán összefogdosunk mindent. A könyökhajlatunkba vagy még inkább egyszer használatos papír zsebkendőbe kell tüsszenteni, köhögni.

A mindennapi rutint megzavaró intézkedésekkel kapcsolatban (tömegközlekedés, tömegrendezvények kerülése stb.) kövessük a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásait. Jelenlegi ismerteink szerint ilyen korlátozásokra egyelőre Magyarországon nincs szükség.

Ha betegnek érezzük magunkat, mit tegyünk?

Ha bármilyen tünetet tapasztalunk magunkon, ami a fertőzéssel összefügghet (légzőszervi tünetek, láz, gyomorbántalmak), akkor otthon kell maradni. Nem szabad bemenni koronavírus-fertőzés gyanújával a háziorvosi rendelőbe vagy kórházba, hanem telefonon kell értesíteni a háziorvost, súlyos esetekben a mentőket. Feltétlenül el kell nekik mondani, hogy koronavírusra gyanakszunk, és meg kell indokolni, hogy miért rá (például azért, mert fertőzött területen jártunk, vagy ott járt személlyel kerültünk személyes kontaktusba).

A családtagok tartsák távol magukat a betegtől, amennyire ez lehetséges. Főként az időskorúak vannak veszélyben, náluk sokszorosan súlyosabb megbetegedést okoz általában a fertőzés.

Jó-e bármire a maszk?

A hírek ellentmondóak, egyes vizsgálatok szerint hatékony a maszk bizonyos mértékig, mások szerint semmire nem jó. Pláne nem arra, hogy az egészségesek megvédjék magukat.

A sebészmaszkot arra fejlesztették ki, hogy az orvos ne fertőzze meg a műtét közben a beteget. Ezért felfogja a szájából és az orrából távozó cseppeket. Erre tökéletesen jó, és ezért a fertőzötteknek szükséges is hordaniuk. A nagy többség azonban egészségesen hordja, mert azt hiszi, hogy a vírus nem fog a maszkon át bejutni a szervezetébe. Kemenesei Gábor elmondta, hogy az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed, ráadásul aeroszolizálódhat is. (Aeroszolnak hívjuk az áramló levegőben terjedő, diszperz, 10-500 nanométeres cseppecskékből álló folyadékot.)

A legtöbb, vírust tartalmazó, és a levegőben terjedő csepp 10 mikrométeres átmérőjű, így ezek kivédésére elméletben jó lehet az FFP2 és az FFP3 jelű maszk (a neten terjedő álhírekkel ellentétben nem a vírus mérete alapján kell maszkot választani, hanem a levegőben terjedő cseppek mérete alapján). Ha szakszerűen és folyamatosan viseljük, például nem hagyunk oldalt egy milliméteres rést sem, akkor lehet valamennyi haszna.

Csakhogy a többség nem érti, hogy a legtöbb kapható maszk egyszer használatos, az újbóli használatok során gyorsan veszít hatékonyságából. Ráadásul, ahogy lihegünk, a maszk anyaga átnedvesedik a kilélegzett párától, csökken a légáteresztő képessége, ezért egyre több levegő áramlik be az oldalsó réseken.

A maszk dóziscsökkentésre jó lehet, de professzionális viselés nélkül kétséges a hatása. Az, hogy a levegőben szálló cseppek hány százalékát szűri ki, függ a viselés módjától, az arcformától, az átnedvesedés mértékétől. Gyakran látni embereket, akár hivatalos személyeket is, hogy úgy lóg rajtuk a maszk, hogy az tényleg semmit sem ér. Így csak elveszik azok elől, akiknek tényleg szükségük lenne rá.

Kell-e általánosan maszkot viselni akkor, ha beigazolódik, hogy a fertőzés átterjedt Magyarországra?

Ha mindenki, válogatás nélkül maszkot kezd hordani, azzal csak a készleteket csökkentjük. Viszont, ha lesznek ilyenek, a gócpontokban szükségessé válhat a maszk hordása – vélekedik Kemenesi Gábor. – Ha egy lezárt városba szorulunk, és muszáj kiugranunk valahova, akkor vegyük föl a maszkot.” Persze a legjobb az lenne, hogy a gócpontosodást elkerüljük, vagyis a fertőzötteket érdemes azelőtt felismerni, hogy sok ismerősüknek átadták volna a fertőzést, és a lokális járvány terjedni kezdene.

A cégek hogyan reagáljanak a fertőzésre?

A járvány által súlyosan érintett térségekből (Ázsiából, ezen belül Kína, Délkelet-Ázsia és Irán, illetve Olaszországból) hazaérkező munkatársak maradjanak otthon, és dolgozzanak otthonról. Ha nem lehetséges az otthoni munkavégzés, akkor is maradjanak otthon. A bent dolgozó munkatársak tartsák be a fent említett alapvető higiéniai lépéseket.

Nem lenne egyszerűbb a határon ellenőrizni, tesztelni mindenkit, és akkor az egész országot megvédhetnénk?

Kemenesi Gábor nincs meggyőződve a határátkelőkön végzett lázmérőzés hatékonyságáról, mert ha valaki már lázas, akkor a legritkábban indul el hosszú utazásra. Sokkal valószínűbb, hogy az inkubációs időszakban hurcolják be a fertőzést, amikor klinikai tünetek még nincsenek. Őket nem fogja kiszűrni a lázmérő. Minden beutazó tesztelése irreális, hiszen ez meghaladja a világ bármely országának kapacitásait. Az egyetlen járható út, hogy a fertőzötteket gyorsan felismerjük, és megakadályozzuk, hogy sokaknak átadhassák a fertőzést – kiegészítve az egészségesek észszerű személyes védekezésével.

Mikor mutatható ki a fertőzés a kórokozó szervezetbe jutása után?

– mondja Kemenesi Gábor. „Biztos, hogy a fertőzésnek van inkubációs (vagyis lappangási) ideje, de hogy ez milyen hosszú, azt nem tudjuk. Még nem elegendők az adatok arra, hogy erről felelősséggel mondhassunk bármit. Nagyon úgy tűnik, hogy vannak teljesen tünetmentes fertőzések is, akik viszont fertőzhetnek másokat.” A tünetmentes fertőzést az különbözteti meg a lappangási (inkubációs) periódustól, hogy ott egészen a fertőzés lezárulásáig nem jelennek meg kimutatható tünetek. A lappangás egy idő után tünetes megbetegedésbe megy át. Persze az, hogy nem kimutatható a tünet, nem jelenti azt, hogy a beteg szervezetében semmi sem történik a vírusfertőzés hatására. Így szakmailag helyesebb ezeket az eseteket szubklinikai tüneteknek nevezni.

Előfordul, hogy olyan enyhék a tünetek, hogy a betegnek magának sem tűnik föl (telente semmi különös nincs egy kis orrfolyásban). „Nagyon kéne tudni, hogy a tünetmentesek milyen dózisban ürítik a vírust, hiszen csak így érthetnénk meg, hogy potenciálisan hol alakulhat ki gócpont.

Bízhatunk-e a tesztben?

Ha a PCR-teszt pozitív eredményt hoz, akkor gyakorlatilag biztos, hogy az emberben megtalálható a vírus. Ugyanakkor minden vizsgálati módszernek megvan a maga érzékenysége, így nem képes bármilyen kis mennyiségű anyagot kimutatni. Vagyis elképzelhető, hogy a fertőzés első időszakában negatív lesz a fertőzött személy vírusteszteredménye is.

Mi ez a PCR-teszt, el lehet-e végezni otthon vagy a rendelőben?

A PCR a polimeráz-láncreakció rövidítése, és a molekuláris biológiában arra használják ezt az eljárást, hogy felszaporítsák a vizsgálni kívánt örökítőanyagot. A koronavírust kimutató teszt két lépésben működik. A vírus örökítőanyagául szolgáló RNS alapján először DNS-t készít (ha megtalálható ez a mintában), majd ennek keresi azokat a helyeit, amelyek együttvéve egyértelműen azonosítják a vírusból származó nukleinsavat. A teszt nagyjából három órát vesz igénybe, de ha lassú is a gép, és nagy a labor leterheltsége, egy nap alatt mindenképpen megvan az eredmény. A teszthez PCR-gépre és laborra van szükség.

Kemenesi Gábor szerint Kínában már kifejlesztettek egy gyorstesztet, amely a terhességi teszthez hasonlóan használható. Ennek az érzékenysége arra nem jó, hogy teljes bizonyossággal azonosítsuk a fertőzötteket. Inkább előszűrésre, a veszélyeztetett népesség azonosítására használható. Jelenleg a megbízhatósága eléggé alacsony.

Hogyan kell kezelnünk a fertőzöttek által megfogott tárgyakat?

70 százalékos izopropanol vagy etanol (tehát alkohol) alapú felületfertőtlenítővel kell végigtörölni minden felületet, ami vírust tartalmazhat. A koronavírust hamar megöli az alkohol, nem kell órákig rajta tartani a fertőtlenítőszert.

Hogyan kezeljük a fertőzött területekről származó termékeket?

Minthogy Európából akár néhány óra alatt ideérhet az áru, nem zárható ki, hogy maradt rajta életképes vírus, ha a kiindulási helyén fertőző személlyel érintkezett. Így ha tudjuk, hogy az adott termék egy ismert járványgócpontból érkezett (például a lezárt olasz területekről), akkor ne fogjuk meg, ne bontsuk ki, és ne együk meg. 

Meddig él túl az új koronavírus a felületeken?

– kénytelen megint válaszolni Kemenesi Gábor. Más koronavírusok túlélése élettelen felületeken bizonyos körülmények között napokban is mérhető, így erre kell felkészülni ebben az esetben is.

Indokolt a tanítás felfüggesztése, sportesemények, tömegrendezvények betiltása?

A virológus járványügyi intézkedésekről nem akart véleményt nyilvánítani, az olaszországi helyzet kapcsán azonban elmondta, hogy ott a bevezetett intézkedések nagyon is indokoltak.

Ez az a helyzet, amikor a járványügyesek futnak az események után, és próbálják felderíteni, hogy honnan indult ki a fertőzés. Az az ideális, ha a néhány érintettet karanténba helyezik. De ami Olaszországban történik, tehát egész régiók lezárása, az már nagyon súlyos helyzet. Így tudnak komoly gócpontok kialakulni.

(Borítókép: Olaszországból hazatért utas testhőmérsékletét mérik a milánói járat érkezése után a debreceni repülőtéren 2020. február 25-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)