1855 óta ez volt a legmelegebb tél Európában a Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint. Decemberben januárban és februárban átlagosan 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb a kontinensen, mint az eddigi rekordmeleg télen, amit a 2015/16-os télen mértek. 

A szokatlan meleg kihatott a német jégbor termelő vidékekre, svéd és orosz télisport eseményeken is előfordult, hogy havat kellett importálni. Helsinkiben a január és a február 6 fokkal volt melegebb mint az 1981-2010-es átlag. Valószínűleg az angliai áradásokhoz is köze volt az enyhe télnek. 

Az idei tél extrém volt, de a klímaváltozás miatt valószínűleg a jövőben még extrémebb időjárásra kell számítani, ugyanakkor a szakemberek az is hozzátették, hogy egy ilyen extrém meleg tél adatait vizsgálva még nem lehet tendenciát megállapítani, mert a trópusokon kívüli helyeken a szezonális hőmérsékletek évről-évre eltérőek.  

Ennek ellenére a kutatók szerint fel kell készülni, hogy a klímaváltozással és felmelegedéssel egyre gyakrabban jár majd az extrém hőmérsékletű napok számának növekedésével. Ausztráliában a legmelegebb nyarat mérték, az előző év rekordját döntötte meg a hőmérséklet. De idén fordult elő először az is, hogy az Antarktiszon 20 fok felé emelkedett a hőmérséklet. Az egész világra vetítve 2019 volt a legmelegebb év a bolygón, és az előző öt év és évtized volt a legmelegebb az elmúlt 150 év adatai alapján.