A passzív dohányzás káros hatását jól ismeri a tudomány, ennek hatására lettek kitiltva a füstölgők a zárt helyekről, ám egy friss tanulmány szerint ennél jóval drasztikusabb lépéseket kell tenni, ha meg akarjuk őrizni a nem dohányzók egészségét. A dohányfüst összetevői jól szellőztetett szobákban is felbukkanhatnak, ahol több mint egy évtizede tilos dohányozni, mert könnyedén eljutnak oda a dohányos emberek ruháján, bőrén és haján.
Amikor egy erős dohányos embernek okádék szaga van, nem a ruháján lévő dohányfüstöt érezzük, hanem a ruhájától már elszakadt részecskéket, amiket beszippantottunk az orrunkba és tüdőnkbe.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy mennyire maradandó nyomot hagy a dohányfüst, és ennek ismeretében az is érthető, hogy a szállodák miért szabnak ki akkora büntetést a tiltás ellenére dohányzó vendégekre. Az egyik kutatás szerint a dohányosok által eladott lakásokban a kiköltözésük után még két hónapig megtalálhatók a füst kémiai nyomai, egy másik vizsgálat pedig egy kaszinóban mutatta ki a tiltás után fél évvel a dohányfüst maradványait.
A legfrissebb kutatásban azonban olyan helyszínre látogattak a Yale Egyetem tudósai, ahol jóval hosszabb ideje nem lehet dohányozni. A németországi Mainz egyik moziját választották a kutatáshoz, ahonnan tizenöt éve szigorúan kitiltották a dohányzókat, így mára semmi nem maradt a korábbi füst nyomaiból. Tömegspektrométerükkel a szellőzőrendszeren áthaladó levegő kémiai összetételét mérték fel, miközben a mozi is működött.
Amikor a nézők megjelentek a teremben, kiugró mennyiségben észleltek összesen 35 dohányzással összefüggő vegyi anyagot, köztük olyan mérgeket, mint a benzol és a formaldehid. Mivel odabent tilos dohányozni, ezeket csak a testükön és a ruháikon vihették magukkal azok a dohányosok, akik a mozizás előtt cigarettáztak. Még azt is érzékelték, hogy mikor vetítettek korhatáros filmeket, ilyenkor ugyanis 200 százalékkal több vegyi anyag volt a levegőben, mint a családi mozizások alatt.
Annyi káros anyagnak volt kitéve a nézőközönség a felnőtt filmeken, mintha valaki elszívott volna 1-10 szál cigarettát
Magyarán az is passzív dohányzás, és egészségi kockázatot jelent, ha a dohányos szülők a kezükbe veszik a gyermeküket, sőt, ha csak cigizés után egy szobában tartózkodnak vele. De elég felszállni egy buszra vagy metróra, beülni egy szórakozóhelyre, hogy ki legyünk téve a láthatatlan, ám annál szagosabb mérgező vegyületeknek.
A dohányzással kapcsolatban maradt még egy kevéssé lefedett terület, a különféle elektromos cigaretták által kibocsátott aeroszolok és nikotinban gazdag párák passzív belélegzésének káros hatásait még nem vizsgálták olyan behatóan, mint a cigarettázást. Annyit lehet tudni, hogy aki ezeket szívja, azoknak a tüdejét irritálják ezek az anyagok, tehát másodkézből belélegezve is irritáló hatásuk lehet - írja az amerikai Mayo Klinika erről szóló cikke.
A dohányosokra most érvényes szabályokat is nehéz betartatni, és az utcákon nem tudunk úgy végigsétálni, hogy ne kelljen mások füstjét belélegezni, az viszont egyesen képtelenség lenne, ha a most kiderült ismeretek fényében mosakodásra és ruhatisztításra köteleznék a dohányosokat, mielőtt más emberek közé mennének. Így egyetlen út maradt, ha meg akarunk szabadulni a káros anyagoktól: a dohányosok számának drasztikus csökkentését kell megcélozni.
(Science)