Bár a kezdeti becslések szerint az új koronavírus okozta megbetegedések halálozási rátája kétszázalékos volt, ma már a WHO szerint is több beteg, 3,4 százalékuk hal meg a fertőzés következtében világszerte. Már ez is jelentős növekedésnek tűnik, de ha megnézzük az Olaszországban zajló helyi járványt, még aggasztóbb számokat látunk. Miért van ez?

Olaszországban eddig 7375 igazolt koronavírus-fertőzöttet kezelnek (vagy kezeltek), és közülük 366-an veszítették életüket. Ez gyakorlatilag ötszázalékos halálozást jelent. Az elhunytak átlagéletkora 81 év, és a legtöbben ráadásul többféle, egyébként is súlyos krónikus betegségben is szenvedtek. 

Az ottani magasabb halálozási arány semmi esetre sem tekinthető általánosnak Európában. Németországban például, ahol már több mint ezer fertőzött van, senki sem halt meg, illetve Franciaországban hasonló nagyságrendű fertőzött mellett 19 áldozatról számoltak be (amely tehát nem éri el a 2 százalékot).

Mielőtt felvetnénk azokat a lehetőségeket, amelyek révén a szakemberek próbálják magyarázni a kiugróan magas olasz halálozást, nem szabad elfelejtenünk, hogy zajló járvány esetén rendkívül nehéz a halálozási arányt (illetve a fertőzöttek tényleges számát) megbízhatóan becsülni. Az elhunytak száma nagyjából biztos, bár sokuk valószínűleg akkor is meghalt volna a közeljövőben, ha nem kapják el vírust. De ennél sokkal nehezebb megmondani azt, hogy hányan betegek.

Különösen egy olyan kórokozó esetében, amely ilyen sok embernél csak enyhe vagy szubklinikai tüneteket produkál, akiket jó eséllyel senki sem regisztrál, így nem kerülnek bele semmilyen statisztikába. Vagyis a végén, amikor a szakemberek nagy népességek immunológiai vizsgálata révén pontosabb képet fognak tudni alkotni arról, hogy hány ember fertőződött valójában meg, a halálozási arány is kisebb lehet.

Ugyanakkor ez a hatás elvileg minden országra hasonlóképpen vonatkozik, tehát még mindig nem magyaráztuk meg, hogy Olaszországban miért halnak meg sokkal többen a betegségben, mint máshol. Minthogy a fertőzés az idősekre sokkal veszélyesebb (nyolcvan év fölött 15 százalékos a halálozás, negyven év alatt alig több mint 0 százalékos), felmerül, hogy esetleg az olasz társadalomban nagyobb az idősek aránya.

És ez így is van, az olasz népesség szinte minden mérőszám szerint a legidősebb az egész unióban. Minden EU-tagállamnál alacsonyabb Olaszországban a fiatalok aránya, és magasabb a 65 évesnél idősebbeké (22,6 százalék). Az olaszok átlagéletkora 45,9 év, miközben az európai uniós átlag 42,8 év. Az átlagéletkor csak Németországban magasabb. Csakhogy ott a legutóbbi adatok szerint 0 százalékos a koronavírus-fertőzés halálozása. Tehát ez sem magyaráz meg mindent.

Az sem erősíti az elöregedő társadalom döntő hatását, hogy Japánban, ahol rengeteg 100 évesnél is idősebb ember él, csak 1,5 százalékos jelenleg a mortalitási ráta. Egyes modellszámítások szerint jelenleg az olasz halálozás a valóságban 3,8 százalékos lehet, ha beleszámolják a tünetmentes rejtett fertőzötteket is.

Valójában a társadalom elöregedésén túl az olasz hatóságoknak, járványügyi szakembereknek sincs magyarázatuk arra, hogy miért halnak meg többen az országban a fertőzésben.

Olaszország az öregek országa. Nálunk a várható élettartam a világon a legmagasabbak között van. Sajnos azonban a jelenlegi helyzetben az idős emberek nagyobb veszélyben vannak, hogy súlyosra fordul az állapotuk [fertőzés esetén]

– nyilatkozta a Guardiannek Massimo Galli, a milánói Sacco kórház infektológus professzora a Guardiannek.