Köhögés, torokfájás, orrfolyás, láz – nem csoda, ha az elmúlt pár hónapban egyre terjedő koronavírus miatt rögtön pánikba esik az ember, ha ilyen tünetei vannak, pedig valószínűleg csak ártalmatlan megfázásról, vagy egy fokkal kevésbé ártalmatlan, de mára is könnyen gyógyítható influenzáról van szó. Ez elsőre elég megnyugtatóan hangzik, hiszen ezek a betegségek nem tűnnek túl ijesztőnek, de kár lenne elbagatellizálni őket. Már csak azért is, mert
hosszú ideje küzdünk ellenük, de még mindig nem sikerült megfékezni őket.
Az influenza ellen ugyan létezik vakcina, de ez sem garantálja, hogy az ember nem kapja el a vírust. A náthára pedig rengeteg kísérlet ellenére sem találtak még semmilyen gyógymódot az orvosok. Az elmúlt évszázadok alatt az emberiség megfékezte és eltörölte a bolygóról a fekete himlőt, a pestist (oké, a pestist még nem 100%-osan), a gyermekbénulást és egy sor más kórságot - ez a két, rendkívül gyakori betegség azonban valahogy mindig kicsúszott az orvostudomány markából.
Az influenza manapság jobbára ártalmatlan betegségként él a köztudatban, ami egy hétig is ágynak döntheti az embert, de megölni azért nem fogja. Pedig az influenzaszezonban Magyarországon is jelentősen megnő a halálozások száma. A könnyelműség persze nem meglepő, hiszen több mint száz év telt el már az 1918-as spanyolnátha óta, ami a világon két hullámban végigsöpörve 40-50 millió, durvább becslések szerint százmillió ember halálát okozta. A betegséget az A típusú influenzavírus egyik altípusának, a H1N1-nek egy különlegesen virulens törzse okozta, ami
Mostanra már sokkal többet tudunk az influenzáról: ismerjük a terjedését, a szövődményeit, meg tudjuk jósolni, hogy melyik vírusok bukkannak majd fel a következő szezonban és meg is tudjuk védeni magunkat az ellene kifejlesztett vakcinával. Teljesen megfékezni azonban nem sikerült a betegséget, ami főként annak köszönhető, hogy az azt okozó vírusok szédületes tempóban mutálódnak a gazdatestekben. Emiatt van az, hogy egy-két szezon elteltével ismét meg tudják fertőzni ugyanazt az embert, és ez teszi rettenetesen nehézzé az influenza elleni vakcinák kifejlesztését is.
Az oltás az optimista becslések szerint is legfeljebb a beoltottak 60-70 százalékát védi meg a betegségtől, de a helyzet ennél lehet rosszabb is, ha a tudósoknak nem sikerül helyesen megtippelniük, melyik vírus lesz domináns a következő szezonban. A jóslatokat ráadásul hónapokkal az influenzaszezon előtt, a másik féltekén dúló járvány alapján kell megtenniük, vagyis könnyen előfordulhat, hogy hiába volt pontos a vakcinára vonatkozó ajánlás, a vírus annyit mutálódott a beadásáig, hogy már nem nyújt megfelelő védettséget.
Ezen a ponton érdemes kitérni arra is, hogy miért pont télen kell félnünk a betegségtől. Az influenzaszezon az északi féltekén jellemzően decemberben robban be igazán, februárra éri el a csúcspontját, márciusra pedig le is cseng. A déli féltekén június és szeptember között történik meg ugyanez. Ennek megmagyarázására egy sor elmélet született a sötétségtől az emberek összezártságáig, de egy korábbi kutatás alapján elég valószínű, hogy
a vírus egyszerűen csak jobban érzi magát és jobban is terjed hideg, száraz környezetben.
A kutatást végző Peter Palese tengerimalacokon végzett kísérleteiből kiderült, hogy a vírus 6 fok körüli hőmérsékleten, száraz környezetben közel egy napot is kibír, magas páratartalom és 32 fokos hőmérséklet mellett azonban egy óráig sem képes fennmaradni. A kutatás alapján egyébként a magas páratartalom alacsony hőmérséklet mellett is hátráltatja a vírus terjedését, úgyhogy az influenzaszezonban sokat segíthet, ha az embernek van otthon párásítója.
Megfékeztük a himlőt, szinte teljesen visszaszorítottuk a gyermekbénulást, de kétlem, hogy ugyanezt az influenzával is meg tudnánk tenni. Ezeket a vírusokat madarak is hordozzák, csak úgy tudnánk megállítani a terjedését, ha minden költöző madarat kiirtanánk.
– mondta John Oxford, a londoni Queen Mary Egyetem virológusa, aki sok más szakértőhöz hasonlóan úgy véli, hogy nem az a kérdés, lesz-e majd új, világméretű járvány, hanem az, hogy ez mikor következik be.
A megfázás ugyan még az influenzánál is enyhébb betegség, de így is elég kellemetlen tud lenni. Ez a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében, egy felnőtt átlagosan évente két-három alkalommal kap meghűlést, a tünetek kezelésén túl azonban az égvilágon semmit nem tudunk kezdeni a betegséggel.
Ennek fő oka, hogy a náthát rengeteg kórokozó kiválthatja, ha csak az elsődlegesen felelős rhinovírusokat nézzük, akkor is legalább 160 vírustörzsről beszélünk. Olyan gyógyszert vagy vakcinát rettentően nehéz előállítani, ami mindegyik ellen hatásos, de kiskapuk azért léteznek.
Az egyik ilyen az lehet, ha felfedeznek egy közös elemet a vírusokban, de egy sok törzsből álló vakcinakoktél is működhet, ugyanis a rhinovírus jelenlegi ismereteink szerint nem igazán mutálódik.
Most persze sokkal jobban fel vagyunk készülve egy járványra, mint száz évvel ezelőtt, az igazi megoldás azonban továbbra is egy olyan, univerzális vakcina lenne, amit nem kell évről évre frissíteni, hogy megfeleljen az éppen aktuális vírustörzseknek. Ez a vakcina ideális esetben egyetlen oltás után életünk végéig megvédene minket az összes influenzavírustól, ami emberek százezreinek az életét menthetné meg, Oxford elmondása szerint pedig nem is tűnik megvalósíthatatlannak a dolog.
Egyes fehérjék minden vírustörzsben megtalálhatóak, egy ezekből készített vakcina pedig elméletben képes lehet blokkolni a betegség összes típusát. Leírva ez egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban elég bonyolult feladat, és ahogy a koronavírus esetében, úgy itt is merülhetnek fel etikai aggályok, mivel a kutatóknak szintetikus vírusokkal is kell dolgozniuk a vakcina megalkotásához. A vakcinafejlesztés rendkívül költséges, egy egyszer beadandó oltás esetében pedig jó eséllyel sosem térül meg ez a befektetés. Kérdéses, hogy így a nagy gyógyszergyártó cégek mennyire fognak belefolyni a dologba, elvégre pénzből élnek ők is.
Ennek ellenére érdemes vele foglalkozni, főleg azért, mert az emberiség egyre rezisztensebbé válik az antibiotikumokra. Ez alapesetben nem lenne probléma, hiszen egy vírusos megbetegedésről van szó, az influenzának azonban számos potenciálisan halálos szövődménye van – például a tüdőgyulladás –, amit ezekkel a gyógyszerekkel lehet kezelni. A legtöbb szakértő pont emiatt egyetért abban, hogy ha most nem használjuk felelősen az antibiotikumokat, könnyen lehet, hogy univerzális vakcina híján egyszer újra nagy pusztítást vihet majd végbe a betegség.
Ha még több információra kíváncsi az influenzával kapcsolatban, nézze meg az Index Képbehozó legfrissebb kiadását: