Ha valaki azt mondja, hogy fáj a torka, megfázott, minden ismerőse tud egy hatékony, titkos népi gyógymódot. Ugyanez a helyzet influenza idején is: mindenki előszeretettel nyúl (legalábbis másnak adott tanács szintjén) házi praktikákhoz.
A tudomány már bebizonyította, hogy sok esetben elég nagyon hinni egy gyógymódban, hogy valóban javuljon az illető állapota, ez különösen érvényes azoknál betegségeknél, amik normális esetben egyébként is elmúlnak néhány nap alatt maguktól (pontosabban az immunrendszerünk védelmi mechanizmusaitól). De azért érdemes megnézni mit mond a tudomány a legnépszerűbb influenzaellenes házi gyógymódokról.
Ha valaki a szűkebb környezetében megkérdezi, mivel érdemes kezelni a megfázást, a náthát, a fájós torkot, vagy akár a benőtt lábujjkörmöt és a hajhullást, egészen biztos, hogy a pálinka toplistás helyen szerepel a válaszok között. A koronavírus kapcsán több helyen meg is jelent, hogy ha nem is meginni, de kézfertőtlenítőt lehet készíteni a 60 százaléknál erősebb alkoholból. Ennek hatékonyságára vonatkozóan erősen megoszlanak a vélemények.
A pálinkának már az eredete is arra mutat, hogy hatékony lehet a betegségek ellen, ugyanis a legenda szerint a 13. században Károly Róbert és felesége, Erzsébet királyné Nápolyba tartottak, amikor Erzsébet annyira beteg lett, hogy vissza kellett fordulniuk. A királyné nagyon rossz állapotban volt, semmilyen addig ismert gyógymód nem hatott. Kivéve egy alkoholos rozmaringos főzetet, ami ezek után az aqua vitae azaz az élet vize nevet kapta.
A boltban kapható pálinkák többsége nem éri el azt az alkoholszintet, ami alkalmas lenne fertőtlenítésre. A szakemberek szerint 60 százalék alkoholszint felett már lehet baktériumölő hatása, de kifejezetten 70 százalékos alkoholtartalom felett lehet azt mondani, hogy fertőtlenítő hatású. A kutatások szerint arra valóban jó lehet már az alacsonyabb, de 40 százaléknál mindenképpen erősebb alkoholtartalom, hogy a szájban található baktériumokat elpusztítsa, de arra nem, hogy a betegséget felesekkel kezelje valaki.
Azt is biztosan kijelenthetjük, hogy a kalapkúra, vagyis a megfázás kezelésének azon módja sem hatékony, amikor addig kell inni, amikor a beteg a maga elé tett kalap helyett kettőt lát.
Gyakori tévhit, hogy a hideg ételek, például a jégkrém kedvez a kórokozók szaporodásának. Nemrég az Unicefre hivatkozva jelent meg egy olyan körlevél, ami szerint ha az ember jégkrémet eszik, akkor a kórokozók elszaporodnak a szervezetében, viszont ha forró teát iszik, vagy kifekszik a napra, elpusztulnak, mert nem bírják a meleget. Az Unicef visszautasította, hogy ilyet írtak volna, szakértőik pedig megerősítették, hogy az egész gondolatmenetnek semmi valóságalapja nincs.
A hagyományos influenza vagy megfázás esetében igaz az, hogy amit melegebb lesz az időjárás csökken az esetek száma. Ugyanakkor ha a kórokozó bekerül a szervezetbe, már nem lehet forró étellel-itallal előidézett túlhevítéssel elpusztítani, A meleg tea vagy a forró fürdő nem módosítja jelentősen a testhőt, az csak akkor változik komolyabban, ha valaki lázas lesz. (Régebben voltak ilyesfajta megoldások, a szifiliszt például az antibiotikumok előtti időkben maláriával gyógyították, mert az olyan magas lázat indukált, ami a szifilisz kórokozóját megölte. Aztán persze a malária ottmaradt, de ez már egy másik történet.)
Egy 2018-as kutatásban azt vizsgálták, hogy a zöld teában található katekin segíthet-e az influenza gyógyításában. Az eredmények nagyon megosztóak voltak, a kutatók is azt mondják, hogy nagyon sok további információra van szükség - de egyelőre úgy vélik, hogy a zöld teával gargarizálás talán csökkentheti a megfertőződés kockázatát. De annyi ebben a kutatásban a kérdőjel, hogy nem érdemes erre alapozni a védekezést. Akit ez megnyugtat, az gargarizálhat zöld teával, ártani nem fog vele senkinek.
Jó ötlet továbbá az ágyneműket, törölközőket legalább 60 fokon mosni a kórokozók ellen, viszont határozottan nem jó ötlet ilyen forró vízzel mosni arcot vagy kezet.
Ha a vírus már megjelent a szervezetben, sajnos a C-vitamin nem segít. A nátha megelőzésében pedig a tudomány jelen állása szerint csak akkor van minimális hatása, ha az illető sportol is mellette. Ennek ellenére az immunrendszernek mindenképpen jót tesz, vagyis nem érdemes leállni a fogyasztásával. Ezzel szemben a cink valóban lerövidítheti a megfázás hosszát a kutatások alapján.
Nem készült olyan tanulmány, ami igazolná, hogy a forró húsleves lerövidíti a betegséget, de általában jól esik, és már ez is valami egy betegség alatt. Sokan javasolják a forró kurkumás, gyömbéres vagy más gyulladásgátló hatásúnak tartott gyógynövényes tea fogyasztását is.
Egy kutatást azért végeztek a csirkelevessel kapcsolatban, eszerint a leves jótékonyan módosíthatja a neutrofilek vándorlását, ezzel elősegítve a gyulladáscsökkentő hatást. A neutrofilek adják a fehérvérsejtek túlnyomó többségét, amik bekebelezik vagy lebontják a kórokozókat, illetve toxikus anyagokat bocsátanak ki, főleg a gennykeltő baktériumokkal szembeni védekezésben.
A népi hagyomány szerint a fokhagyma nem csak a vámpíroktól véd meg, hanem egy csomó betegségtől is. Azt klinikai tesztek is bizonyítják, hogy a rendszeres fogyasztása jót tesz a szívnek és az érrendszernek, arról viszont nincs feljegyzés, hogy vírusok ellen is védene. Helyette viszont van hír egy olyan nőről, aki kórházi kezelésre szorult, miután másfél kiló fokhagymát evett meg nyersen. Sajnos a szezámolaj sem véd és nem is pusztítja el a vírusokat.
Több tanulmány is foglalkozik azzal, hogy az echinacea valóban hatékonyan csökkenti-e a megfázás tüneteit. Egy 2014-es, részletes tanulmány arra jutott, hogy meggyőzően nem lehet bizonyítani a hatékonyságot, de nem lehet kizárni, hogy valamennyit segít a tünetek enyhítésén.
A mézet sokan csodaszernek tekintik, a náthát és az influenzát viszont nem gyógyítja. Az viszont igaz, hogy a tünetein enyhíthet. Az amerikai járványügyi hivatal mézes meleg italt javasol fájó torokra, és kutatás is készült arról, hogy gyerekeknél hatékony lehet a méz megfázás esetén a kellemetlen tünetek enyhítésére. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a hatása nagyjából csak egy estére szól. A fahéj gyógyerejéről viszont még ennyit sem lehet elmondani, több tanulmányt is végeztek, de egyik sem mutatta ki, hogy a bármilyen pozitív hatása lenne.
A koronavírus kapcsán merült fel jó tanácsként egy névtelen japán orvos elmélete, ami az összes többi légúti megbetegedésre is alkalmazható lenne, ha nem lenne teljesen hibás. Eszerint ha az ember 15 percenként vizet iszik, azzal a torok felületén található baktériumokat és vírusokat özönvízszerűen azonnal a gyomorba mossa, ahol a gyomorsav szétmarja őket. A nevét is vállaló Trudie Lang professzor az Oxfordi Egyetemről viszont azt mondja, hogy ilyen mechanizmus nem létezik. Az olyan vírusok mint az influenza, vagy a koronavírus, nem csak a szájüregen keresztül jut be a szervezetbe. Vagyis még ha elviekben működbe is a lehetőség, hogy vízzel lemossuk a torokban található kórokozókat, az sem jelentene biztos védelmet.
Ugyanakkor sok vizet inni, és elkerülni a dehidratáltságot mindig jó ötlet, különösen betegség idején.
Valószínűleg nem lesz semmi baja attól, ha a zsebében hord egy "gyógyító kristályt", de azon kívül hogy kevesebb pénze marad a hó végén vagy lehúzza a zsebét a kő, más hatással nem szabad számolnia. Néha előjönnek az olyan csodaszerek, mint a klór-dioxid (amiről valóban vannak olyan kutatások, hogy fertőzött bőrfelületek vagy sebek esetében hatékony baktériumölő lehet), de azt egy épeszű ember sem javasolja, hogy jó ötlet lenne meginni. Arról ugyanis nagyon is sok feljegyzés rendelkezésre áll, hogy hányást, rosszullétet vagy hasmenést okoz így. Az ezüstoldat esetében is hasonló az álláspont, komoly szaklapok és kutatók nem mutatták ki, hogy bármilyen betegségre klinikailag igazolhatóan megoldást jelentene. Amit viszont sikerült igazolni, hogy károsíthatja a vesét, rohamokat okozhat, és bekékülhet tőle a bőr. Az ezüst nem olyan fém mint a vas vagy a cink, amik viszont bizonyítottan nélkülözhetetlenek a szervezet számára.
A koronavírus terjedése kapcsán felröppentek olyan hírek is, amik szerint a kokain és marihuána is alkalmas arra, hogy elpusztítson vírusokat. Ez ellen aránylag erős érv az, hogy még ha így is lenne, mindkét szer illegális, a fogyasztásuk Magyarországon bűncselekménynek számít. A tudomány végzett arra vonatkozó kísérleteket, hogy a kannabinol-származékok antibakteriális hatásúak lehetnek és egy nap talán majd alkalmasak lesznek arra, hogy hatékonyan segítsék az rezisztens baktériumok fertőzései elleni küzdelmet. De ez még nem valósult meg.
A kokainnal kapcsolatban nincs ilyen tudományos remény sem, mindenki egyetért abban, hogy egy könnyen függőséget okozó szer, ami nem gyógyítja, hanem előidézi a légutak betegségeit (és ez talán a legkisebb gond vele).
A rendszeres gyümölcsfogyasztás, kiegyensúlyozott táplálkozás és az azzal együtt bevitt vitaminok nem csak az influenza ellen segítenek, hanem a mindennapi életben is, de nem jelentenek gyógymódot. Ahogyan az sem csak influenza szezonban megfontolandó tanács, hogy ne együnk bele mások ételébe, rendszeresen és alaposan kezet kell mosni, zsebkendőbe kell tüsszenteni, és betegen nem szabad bemenni dolgozni. Ezzel összefügg egyébként az a tudományos tény is, hogy a szervezetnek pihenésre van szüksége, ha valamilyen betegség támadja meg, mert az gyorsítja a regenerálódást.
Ha még több információra kíváncsi az influenzával kapcsolatban, nézze meg az Index Képbehozó legfrissebb kiadását:
(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)