Valószínűleg még soha nem fogyott ilyen jól a kézfertőtlenítő a háztartási boltokból, patikákból, mint most. Az emberek láthatóan megértették, hogy a kezükkel hasonlóan hatékonyan megfertőzhetik magukat és másokat, mintha közvetlenül belélegzik a vírusokat tartalmazó cseppecskéket. Viszont fontos tudni, hogy mit tud a fertőtlenítő, amit a szappan nem (gyakorlati szempontból nem sokat), hogyan kell alkalmazni, és mekkora védelmet remélhetünk ezektől.
A mindennapokban használt vegyi anyagok kémiájával foglalkozó (és nem összeesküvéselmélet-terjesztő, ami ezen a területen nagy szó!) népszerű weboldal, a compoundchem.com magyar szívet melengető módon így kezdi a kézfertőtlenítőkről szóló írását:
A kézmosás évszázadok óta megszokott tevékenység, de csak az 1800-as évek közepén ismerte fel a kézmosás és a fertőző betegségek terjedésének megelőzése közötti kapcsolatot Semmelweis Ignác magyar orvos. Semmelweis megállapította, hogy ha az orvosok megmossák a kezüket, mielőtt szülést vezetnek le, azzal drasztikusan csökkenthetik a gyermekágyi lázban elhunyt kismamák számát.
Semmelweis klórmészoldatos kézmosást rendelt az irányítása alá tartozó orvosoknak a szülések előtt, manapság azonban már számos egyéb lehetőség áll rendelkezésünkre a kézhigiénia fenntartására. Persze mindenki ismeri a szappant, a folyékony változatát, illetve a rendelőkből ismert szagú fertőtlenítőszereket, de – ahogy mindig – itt sem árt tudni, hogy ezek mire képesek bizonyítottan.
Alapvetően kétféle fertőtlenítőszer létezik: alkoholos és nem alkoholos. Az alkoholos kézfertőtlenítők (ezeket ajánlotta korábban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa is) etanolt, izopropanolt vagy propanolt tartalmaznak. Valójában a legtöbb kézfertőtlenítő nem más, mint elég tömény alkohololdat, amiben 60-95 százalék alkohol található.
A fertőtlenítőszerekben az alkohol mellett egyéb, ugyancsak vírus-, illetve baktériumellenes hatóanyagok is vannak, tipikusan klórhexidin vagy benzalkonium-klorid (ezek a nem alkoholos változatokban is előfordulnak). Emellett egyéb, a hatás szempontjából nem érdekes összetevők is lehetnek bennük, tipikusan ilyenek az illatanyagok vagy a glicerin, ami megakadályozza, hogy kiszáradjon a kezünk.
De miért üti ki ennyire az alkohol a mikrobákat? Nos, a tömény alkohol kicsapja (denaturálja) a vírus – és minden egyéb – külső fehérjéit, amelyeknek ezáltal olyannyira megváltozik a szerkezetük, hogy már nem képesek ellátni funkciójukat, vagyis a vírus működésképtelenné válik. Minthogy az alkohol a vírus külső burkát alkotó fehérjéket csapja ki első körben, ezért azon vírusokkal szemben igazán hatékony, amelyeknek van ilyen fehérjeburkuk.
Szerencsére a koronavírus ilyen.
A klórhexidin, amit az alkohol mellé adagolnak időnként bizonyos termékekben, önmagában is vírus-, illetve baktériumölő tulajdonságú anyag, és bizonyos vizsgálatok szerint még inkább fokozza az alkohol hatását. A benzalkonium-klorid a nem alkoholos fertőtlenítők szinte állandó összetevője, viszont ennek az anyagnak csak mérsékeltek az antibakteriális, és még rosszabbak a antivirális képességei, így a biztonság kedvéért ez önmagában nem ajánlható. Maradjunk az alkoholnál, az még sosem hagyott cserben minket.
Alapvetően kijelenthető, hogy az alkoholos fertőtlenítők hatékonyabbak a nem alkoholos változatoknál. Viszont töménynek kell lenniük: bennük az alkoholtartalomnak mindenképpen meg kell haladnia a 60 százalékot, de inkább a 70-et. 60 százalék alatt nem lehetünk biztosak abban, hogy minden kórokozót elpusztítottak. Viszont érdekes módon a nagyon tömény alkohol (95 százalékos koncentráció felett) már megint nem olyan hatékony a fehérjék kicsapására, mert a denaturáció folyamatához vízre is szükség van.
Természetesen nem mindegy, hogy hogyan alkalmazzuk a kézfertőtlenítőt. Először is eleget kell belőle felvinnünk a kezünkre, hogy annak teljes felületét egyenletesen befedje. Könnyű belátni, hogy ahová nem jut fertőtlenítő, az nincs fertőtlenítve. Ez a szer a felületen hat, és csak azon a felületen, ahova jut. A szükséges mennyiség a kéz méretétől függ, de egy nagyjából 3 milliliteres pacát lehet egy adagnak tekinteni, ami szétkenve mindent beterít.
De, elég lehet, de ahhoz legalább 20 másodpercig (vagy inkább tovább) dörzsölnünk kell a kezünket szappannal.
Ha nyilvánvalóan piszkos a kezünk, akkor a fertőtlenítőszer önmagában nem is hatékony, hiszen az a koszt nem távolítja el, és csak ott öli a vírust, ahol hozzáfér. Ezért alapvetően az a teljesen célravezető, ha először szappannal fél percig dörzsöljük a kezünket, majd utána használjuk a fertőtlenítőszert.
Ha nincs kéznél fertőtlenítőszer, bízhatunk benne, hogy ha elég alaposan és sokáig mosunk kezet, a sima szappan is eltávolítja a vírusokat a kezünkről. Pontosan ilyen jól távolítják el a speciálisan antibakteriálisnak hirdetett szappanok is. Semmivel sem jobban, mint a sima szappan. Legalábbis a triklozán nevű hatóanyagról az derült ki, hogy nem szignifikánsan jobb a hatása, mint a sima szappannak. Az, hogy tömbszappanról, vagy folyékony szappanról van szó, nem számít.
UV-fényben a természetes fényben nem látható szennyeződések is láthatóvá tehetők. Ezért szokták UV-fénnyel megvizsgálni például bűntények helyszíneit vagy mostanában a fertőzés terjesztésétől tartó emberek tenyerét.
A lényeg az, hogy a kézfertőtlenítők hatékonyak, de nem helyettesíthetik a kézmosást. Önmagukban csak akkor alkalmazzuk őket, ha nincs lehetőség a kézmosásra. Kirsten Bell amerikai színésznő (Gossip Girl, Jégvarázs, Hősök) rendkívül nagy szolgálatot tett mindenkinek azzal, hogy az Instagramon megosztott néhány, különböző ideig mosott kézről készített UV-felvételt. Ezekből nyilvánvaló, hogy a félperces kézmosás gyakorlatilag minden kórokozót eltávolít. A Business Insider újságírói hasonló kísérletet végeztek kézfertőtlenítővel és szappanos kézmosással, és arra jutottak, hogy az alapos és hosszú kézmosás hatékonyabb, mint az önmagában alkalmazott fertőtlenítés.
Fontos azt is tudni, hogy a fertőtlenítőszerek (és általában a kézmosás) hatása csak visszamenőleges hatályú. Vagyis a kezünkre került kórokozókat elpusztítják, de semmiképpen sem akadályozzák meg, hogy a kézmosás után akár azonnal újabb vírusok telepedjenek meg a kezünkön újra.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)