Egyelőre nincs tökéletes megoldás a koronavírus terjedése ellen, de a szigorú intézkedések megalapozottak – derül ki a londoni Imperial College tanulmányából, amit az MTA kérésére Müller Viktor elméleti biológus kielemzett, és végül megalapozottnak találta.

A kutatók felépítettek egy számítógépes modellt az USA-ról és az Egyesült Királyságról, amiben szabadon engedték az új koronavírus modelljét, és megfigyelték milyen hatással lenne a vírus terjedésére, ha a kormányok ilyen-olyan intézkedéseket hoznak.

Két féle megközelítése létezik a vírus elleni küzdelemnek: a csillapítás és az elfojtás. Az előbbi során csak a bizonyítottan fertőzötteket és azok közvetlen hozzátartozóit zárjuk karanténba. Egy társadalomban, ahol semmiféle óvintézkedést nem hoznak, egy beteg 2,4 másik embert fertőz meg átlagosan, amit hivatalosan úgy írunk le, hogy R₀=2,4. Ha csillapító, enyhe intézkedéseket vezet be a kormány, akkor kevesebben fertőződnek meg, de még mindig több mint egy másik embert fertőz meg egy beteg, tehát R₀>1.

Az elfojtás szigorú intézkedésekkel jár (például kijárási tilalom), aminek súlyosabb hatása lesz az emberek életére és a gazdaságra, viszont kevesebben betegszenek meg és halnak meg. Az elfojtáskor egy beteg már kevesebb mint egy embert fertőz meg, azaz R₀<1>

Az eredmények azt mutatták, hogy az intézkedések első, a társadalom kisebb részét érintő csoportjának elemei sem önmagukban, sem kombinációikban nem alkalmasak arra, hogy elfojtsák a járvány terjedését

– derül ki az MTA elemzéséből. Akkor se lett jobb a helyzet, amikor az egyetemeket és az iskolákat bezárták. Az egészségügyi ellátórendszer terheltsége se csökkent eléggé, csillapításkor továbbra is súlyosan túlterheltek voltak a kórházak.

A kutatás szerint szükség van a szigorú intézkedésekre, de ez se egy tökéletes megoldás. A dolgok jelenlegi állása szerint legalább egy-másfél év, amíg elkészül a védőoltás. Az elfojtás egyik legnagyobb előnye az, hogy a kórházak ebben az egy-másfél évben képesek lesznek ellátni minden beérkező beteget.

A baj az, hogy mivel a vírus kevesebb embert fertőz meg, nem alakul ki nyájimmunitás, tehát amikor feloldják az óvintézkedéseket, minden ott folytatódhat, ahol hónapokkal azelőtt abbamaradt.

Neil Ferguson, a kutatás vezetője szerint a leghatékonyabb megoldásnak az bizonyult, amikor a kórházak intenzív-osztályán fekvők száma alapján ki-be kapcsolták az óvintézkedéseket (mint a szociális távolságtartás és az iskolák bezárása). Ezzel a megoldással a vakcina elkészüléséig nagyjából az idő kétharmadában kell fenntartani a szigorú szabályozásokat.