Az ediakara időszakban, úgy 635-542 millió évvel ezelőtt, igen fontos változások történtek a Földön, ugyanis ekkor jelentek meg az összetettebb többsejtű élőlények, például a szivacsok és a kiterjedt algaszőnyegek. Most ezek közt egy különösen fontos hiányzó láncszemre találtak rá az UC Riverside egyetem kutatói, az összes ma élő állat lehetséges ősére.
Az 555 millió évvel ezelőtt élt a féregszerű szerzet, az Ikaria wariootia lehet az első kétoldali – bilaterális – szimmetriájú állat, amelynek valamiféle kezdetleges szája és bélrendszere volt.
Csak kúszott, evett és ürített.
A kétoldali szimmetria megjelenése nagy előrelépés volt az evolúció folyamatában, olyan testfelépítést adott az élőlényeknek, amely lehetővé tette többek közt a célra irányuló mozgást.
Az Ikaria nyomait már jó ideje felfedezték a dél-ausztráliai Nilpena homokköves üledékes kőzetében, és a biológusok biztosra vették, hogy egy bilaterális élőlény nyomaira bukkantak. Csak éppen az állat nem volt sehol. A 3D szkennerek fejlődésének hála, másfél évtized után sikerült továbblépni, és az Ikaria fajok több mint száz maradványát fedezték fel.
Nem volt könnyű dolguk, mert a lény csupán 1,9-6,7 milliméter hosszú és 1,1-2,4 milliméter széles, szóval a ma élő gilisztákhoz mérten is igen soványkának mondható. Nagyjából akkorák, mint egy búzaszem.
Persze nem a mai élőlényekhez kell hasonlítani, mert 555 millió évvel ezelőtt ez már különösen összetett fajnak számított, és feltehetően primitív érzékszervek segítették abban, hogy a homokba fúrva magát táplálékra bukkanjon. A homokkőben talál nyomok alapján perisztaltikus mozogással haladhatott előre, mint a mai férgek.
(UCR, PNAS, SciTech Daily)