Az északi féltekén mindjárt beköszönt a tavasz, és sokan úgy vélik (vagy legalábbis abban reménykednek), hogy ez majd elsöpri a most terjedő SARS-CoV-2 koronavírus által okozott járványt és a megbetegedést, amelyet Covid-19 néven ismerünk. A szezonális influenza és a 2003-as SARS-járvány tapasztalataival is megpróbálják alátámasztani ezt a feltevést, sajnos tévesen. Egyetlen dolog biztos az időjárás és a koronavírus-járvány kapcsolatában:
a bizonytalanság.
Hibás az a feltételezés, hogy a SARS járványa természetes módon ért véget, mert valójában az érintett országok egészségügyi rendszerének elképesztő erőfeszítései lassították le és állították meg a vírus terjedését. A leginkább fertőző személyek nagyon betegek voltak, ami megkönnyítette az elkülönítést. A hatóságok karanténba zárták a velük kapcsolatban állókat. A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy nem az időjárás, hanem a szigorú intézkedések állították meg a SARS-t.
Az is tévút, ha abból indulunk ki, hogy a hétköznapi nátha gyűjtőnéven azonosított más koronavírusok nyáron alig terjednek. Amikor keveset tudunk egy bizonyos vírusról, akkor a kutatók is néha megpróbálnak következtetéseket levonni más, ismert vírusok viselkedése alapján, ám azt is tudják, hogy ez csak találgatás. Azért sem érdemes összefüggéseket keresni, mert a hosszú ideje előforduló szezonális vírusok máshogyan viselkednek, mint amelyekkel most találkozunk először.
A Harvard Egyetem járványkutató munkatársa, Marc Lipsitch professzor publikált erről egy hosszú elemzést, melyben az áll, hogy négy tényező határozza meg a télen aktív légzőrendszeri vírusok terjedését.
Mi is sokszor megírtuk már, hogy télen a szárazabb levegő elősegíti az influenza terjedését, ami hazánk kontinentális éghajlatán meghatározó tényező. Bizonyos esetekben viszont a nagyon magas páratartalom is kedvez az influenza terjedésének.
A koronavírus és a szárazság közötti összefüggés ismeretlen
Egy kutatás szerint az új koronavírus átadása különféle éghajlaton megtörténhet, még az Egyenlítő közelében fekvő Szingapúrban is sokan megfertőztek másokat. Az időjárás sem olyan egyszerű, hogy mennyire száraz a levegő, és hány fok van odakint, mert olyan egyéb tényezők is ide tartoznak, mint a napsütéses órák száma vagy az ultraibolya sugárzás mértéke. Csak azt tudjuk, hogy túl sok a bizonytalanság.
Ha valamit megtanultunk a mostani járványból, az az, hogy egymás társaságában könnyebb elkapni valamit. Télen pedig sok időt töltünk bent, nem feltétlenül szellőztetünk eleget. Az iskolai tanév és bizonyos kórokozók terjedése közt bizonyítható az összefüggés. Jó példa erre az Egyesült Államokban 2009-ben tomboló influenzajárvány, amely nyáron enyhült, és szeptemberben újra erőre kapott.
Az új koronavírus kapcsán még nem tudjuk, hogy az iskolások mennyire járulnak hozzá a terjedéséhez. Vannak fiatal fertőzöttek , de viszonylag kevesen. Ez vagy azt jelenti, hogy többnyire enyhék a tüneteik, de ettől még fertőznek, vagy azt, hogy nem is fertőződnek meg olyan könnyen. Vagy bármi más is lehet a két véglet között. Nincsenek róla adatok, hiszen ez egy új kórokozó, nem egy évről évre visszatérő vírus.
Előbb meg kell érteni, hogy konkrétan a SARS-CoV-2 koronavírus miként hat a gyermekek szervezetére, hogy következtetni tudjunk a nyári szünet hatásaira.
Ígéretes terület, de még alapos kutatásokat kell elvégezni, hogy alátámasszák az elméleteket. Az egyik felvetés a melatonin hatásait vizsgálja, de több bizonyíték van arra, hogy a D-vitamin jótékonyan hat az immunrendszerünkre. Az köztudott, hogy nyáron a szervezetünk több D-vitamint állít elő, miközben a téli évszakokban rengeteg ember vitaminhiányos.
Egy kutatómunka szerint ennek a hatása nem volt jelentős tényező az influenza nyári és téli előfordulása közötti változásban.
Több vizsgálat tudná csak megmondani, hogyan hat a D-vitamin a koronavírus által okozott betegségekre.
A járványokra általában az a jellemző, hogy először exponenciális növekedésnek indulnak, valamikor elérik a csúcsot, és egyszer csak elkezd csökkenni az új esetek száma, ahogy nem marad más, aki még megfertőződhetne. Ha vannak szezonálisan változó faktorok, és új megfertőzhető egyének jelennek meg – például születéssel –, akkor általában a szezonális faktorok határozzák meg a folyamatot, és általában minden évben ugyanabban az időszakban ismétlődik meg a járvány.
Ebből következik a fő tanulság, amit Marc Lipsitch professzor is vastagon kiemelt az írásában:
szezonális járványok is előfordulnak szezonon kívüli időszakban, ha új kórokozóról van szó
Kevés ember immúnis a SARS-CoV-2 vírussal szemben, tehát ha van is szezonális faktor, amiről egyelőre nem tudunk, most még akkor sem ezek a maghatározók. A professzor szerint a nyár segíthet, de önmagában nem tudja megállítani a most tomboló járványt.
(Borítókép: Egy nő és egy férfi beszélget egymástól távolságot tartva egy parkban a 13. kerületi Tahi utcában 2020. március 27-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi)