Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon, amelyről aztán még messzibb célok felé, például a Marsra is eljuthatnak az emberek.

A Hold betelepítése nem lesz egyszerű, elsősorban olyan veszélyek miatt, mint például a magas komzmikus sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek és a gyakori meteorit-becsapódások. Emellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak a Földről a Holdra építőanyagot, és egyáltalán szükséges-e, érdemes-e.

A Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forintba) kerül, tehát egy teljes lakómodul megépítése az égitesten nagyon költséges lenne. Ezért az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait – vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.

Norvég, spanyol, holland és olasz kutatók az ESA-val együttműködve számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban mutatták be.

"A Holdon használható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés szerint azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a néhány területen megtalálható jégből származó vizet" – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora.

A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók. A vizeletnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását - fejtette ki Pamies.

Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és különböző lágyítókból 3D-s nyomtatóval különböző építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt.

A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőtt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.

"Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből és azt is vizsgáljuk, valóban szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet egyéb alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához" - mondta el Anna-Lena Kjoniksen norvég kutató.

(MTI/EurekAlert)