Több milliárd ember kerüli most egymás társaságát, hogy távol tartsa magát a koronavírus-fertőzés veszélyétől, és ennek fényében igencsak elvetemültnek tűnhet az a felvetés, hogy orvosok szándékosan megfertőzzenek egészséges önkénteseket a koronavírussal. Ezt nem puszta hóbortból tennék, hanem a tudomány szolgálatában, hogy ezzel is előremozdítsák egy lehetséges oltóanyag tesztelését.
Normális esetben a humán klinikai vizsgálatoknak három fő szakaszuk van a bevezetést megelőzően, és a harmadik fázisban nézik meg a készítmény alkalmazhatóságát, hatásosságát, és hogy van-e bármilyen mellékhatása. Egy ilyen vizsgálatban általában ezrek vagy akár tízezrek is részt vesznek, egyesek az oltóanyagot kapják, mások placebót, a kutatók pedig napi szinten nyomon követik az állapotuk változását.
Ehelyett javasolt egy alternatívát Nir Eyal, a Rutgers Egyetem bioetikus professzora:
Száz egészséges embert kell kitenni a koronavírusnak, és megnézni, hogy akit beoltottak, azt elkerülte-e a fertőzés.
A humán kísérletek harmadik fázisában rengeteg ember vesz részt, akik közül sokat beoltanak, sokan csak placebót kapnak, és a kutatók ezután megnézik, hogy a két csoportban milyen arányú a fertőzöttség. Most viszont az emberek elzárkóznak egymástól, és éppen emiatt lenne hosszú idő lefuttatni a hagyományos módon a harmadik fázist, sokat kellene várni az eredményre. Erre lenne alternatíva az önkéntesek kontrollált megfertőzése, hiszen nem kell megvárni, amíg az emberek természetes módon elkapják a vírust.
Más kórokozókkal, kezeletlenül potenciálisan halálos kimenetelű betegségekre is zajlanak ugyanilyen kontrollált vizsgálatok, köztük a kolerára és a maláriára, és a kutatók ismerik a módját annak, hogy a kísérletet biztonságosan lebonyolítsák.
Először elvégezik az előzetes kísérleteket, hogy meggyőződjenek róla, az oltóanyagjelölt biztonságos, és kiváltja a várt immunválaszt. Csak ezután toboroznak önkénteseket, olyan fiatal és viszonylag egészséges embereket, akiknél kicsi a veszélye annak, hogy már megfertőződtek. Beadják nekik a vakcinát vagy a placebót, és miután reagál arra a szervezetük, kiteszik őket a vírusnak. Ezt követően szoros megfigyelés alatt tartják őket, hogy már a fertőzés legelső tüneteit észlelni tudják, és megnézik, hogy a valóban oltottak jobb állapotban vannak-e, mint akik csak placebót kaptak.
Nir Eyal szerint a kockázatot jelentősen csökkenti, ha csak 20-45 éves, egyébként egészséges emberek jelentkezését fogadják el, és az is védelmet biztosít nekik, hogy kitüntetett figyelmet kapnak az orvosoktól, azonnal megfelelő ellátást kapnak fertőzés esetén.
Látva, hogy milyen a helyzet egyes kórházakban, mekkora hiány van felszerelésből, ez még biztonságosabb is lehet, mint ha valaki a kísérleten kívül fertőződik meg.
A tudós szerint teljesen rendben van, ha pénzt is adnak a résztvevőknek, de nem szabad magas fizetéssel kecsegtetni őket, nehogy úgy tűnjön, hogy csak a szegényeket használják ki.
(Nature)