A kínai Harbin Állatorvosi Kutatóintézet tudósai szerint macskák és vadászgörények között is képes terjedni az új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2, írja a Nature. A leggyakoribb háziállatokat vizsgáló kutatók szerint a kutyák valószínűleg nem veszélyeztetettek, ahogy a tyúkok, sertések és kacsák sem tudják elkapni a vírust.
Az viszonylag hamar, még a világjárvány kezdeti napjaiban felmerült a napi hírekkel összefüggésben, hogy esetleg a háziállatok, kedvtelésből tartott macskák, kutyák is megfertőződhetnek és fertőzhetnek is, akár állatról emberre is terjesztve az új koronavírust. Voltak híradások, amik arról szóltak, hogy egyes karanténban lévő fertőzött emberek háziállatai is elkapták a vírust: Belgiumból egy fertőzött macskáról, Kínából pedig két kutyáról érkeztek ilyen információk. Később kiderült,hogy ezek az állatok úgy hordozták csak a vírust, mint bármilyen élettelen felület, ahol egy ideig aktív marad a kórokozó.
Harbin Állatorvosi Kutatóintézet tudósai ezekre az esetkre tekintettel végezték el kutatásukat, mondván a macskák és kutyák szoros mindennapi kapcsolatban vannak gazdáikkal, és fontos megérteni, hogy terjedhet-e a vírus ilyen kapcsolatoknak köszönhetően macskák és kutyák közt, illetve róluk emberre és viszont.
A kínai tudóscsoport öt házimacska orrába permetezett SARS-CoV-2 vírust tartalmazó mintát. Hat nappal később két kísérleti állatot elaltattak, és a fölső légutaikban kimutatták a vírus RNS-ét illetve a vírus részecskéit is. A másik három macskát ezután három másik egészséges macskával zárták közös ketrecbe, és napokkal később az egyikben ki is tudták mutatni a vírust.
A kínai kutatók azt feltételezik, hogy a macskák cseppfertőzéssel adhatták át a vírust társuknak. Ezt a négy macskát tovább vizsgálva a kutatók a SARS-CoV-2 vírus ellen képződött antitesteket is kimutattak mintáikban.
A kutatók vadászgörényeken is vizsgálták a vírus terjedését, és úgy találták, hogy azok közt is könnyen terjed a vírus. (A házigörényeket gyakran használják influenzával kapcsolatos kutatásokban is, és több kutatólaborban jelenleg is folynak velük Covid-19 tesztek.) A kínai tudóscsoport tagjai kutyákkal is lefolytatták kísérleteiket: öt fiatal kutyát fertőztek meg, de csak kettőnek a székletében találták meg a vírus RNS-ét, és egyikük mintájában sem tudták magát a vírust kimutatni. Ebből arra következtettek, hogy a kutyák jóval kevésbé veszélyeztetettek, mint a macskák. Sertések, tyúkok és kacsák esetében ugyanerre a megállapításra jutottak.
A kínai mikrobiológusok március 31-én publikálták eredményeiket a bioRxiv nyílt hozzáférésű tudományos platformon, ahol gyakorlatilag azonnal, még folyóiratos publikálás előtt meg tudnak jelenni a legfrissebb kutatási eredmények. Ennek hátránya, hogy akár megalapozatlan következtetéseket tartalmazó vagy alapos szakmai lektorálásra szoruló tanulmányok is napvilágot láthatnak, amik aztán ellenőrizetlen szenzációként szaladhatnak szét a (közösségi) médiában.
A friss kínai kutatásról is érdemes megjegyezni, hogy bár figyelemreméltóak a megállapításai, de érdemes némi távolságtartással kezelni azokat, figyelmeztet a Nature, elsősorban a macskatulajdonosokra gondolva.
Az egyik fő kifogás a kutatással kapcsolatban, hogy nagyon kevés állaton végzett laboratóriumi kísérletekre alapozza a Bu Zsigao vezette kutatócsoport a következtetéseit. Az is aggályos, hogy a kísérleti leírásokból kiderül: az állatok indokolatlanul nagy adagot kaptak a vírusokat tartalmazó mintákból, és a kísérletek nem modellezték a háziállat-ember interakciókat – bírálta a kutatói módszertant Linda Saif, a woosteri Ohio Állami Egyetem virológusa, aki szerint nincs arra sem közvetlen bizonyíték, hogy a fertőzött macskákban képes akkora vírustenyészet kialakulni, ami emberre is átterjedhet.
Linda Saif azt is hangsúlyozta, hogy a kutatásban szereplő macskák közül egyik sem mutatta az új koronavírus által okozott betegség tüneteit, és a három egészséges macska közül is csak egy kapta el a fertőzöttektől a vírust. Ez a kínai kutatók megállapításaival ellentétben arra is utalhat, hogy a vírus egyáltalán nem terjed olyan könnyen macskák között. A módszertan is kérdéses, eleve nagyon kis létszámú volt a tesztelt állatok köre, és a fertőzésre kidolgozott kísérlet körülményei sem világosak: a kutatók nem mutatták be, hogy milyen ketrecbe, hogyan zárták össze a három fertőzött és a három egészséges macskát, volt-e módjuk esetleg egymás vizeletével vagy ürülékével érintkezni. Az amerikai virológus szerint mindenképp további, sokkal fegyelmezettebb, specifikusabb, diverzifikáltabb tesztekre lenne szükség ahhoz, hogy jól lássuk, képesek-e a macskák egymás közt a vírust átadni.
Hasonló állásponton van Dirk Pfeiffer, a hongkongi egyetem epidemiológusa, aki szerint lehet, hogy a jelenlegi helyzetben érdemes a macskákra is odafigyelni, de azt nem lehet állítani, hogy a macskák számottevő rizikófaktort jelentenének a Covid-19 járvány terjedésében. "Nincs kétség: a járvány elleni küzdelemben továbbra is az ember-ember transzmisszóra kell fókuszálni" – tette hozzá Dirk Pfeiffer.
A friss kínai kutatással kapcsolatban érdemes föleleveníteni, hogy a 2000-es évek elején dúló SARS-járvány idején is fölmerült, hogy macskák közt is terjedhet a SARS betegséget (Severe Acute Respiratory Syndrome – súlyos akut légzőszervi szindróma) okozót SARS-CoV vírus. "Akkor sem született arra bizonyíték, hogy széles körben fertőződtek volna meg házimacskák vagy hogy macskákról emberre terjedt volna a kór" – mondta ezzel kapcsolatban Linda Saif.
Az amerikai járványügyi központ mindenesetre már korábban is azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy az állattartók jobban teszik, ha a járvány idején kissé korlátozzák kedvenceikkel a szoros testi kontaktust, akik pedig igazoltan vírushordozók, esetleg meg is betegedtek, jobban teszik, ha nem simogatják állataikat, nem hagyják, hogy azok nyalogassák őket és ne osztozzanak az eledelükben se. "Ez a szabályok minden újonnan felmerülő, ismeretlen járvány esetében érvényesek kellene hogy legyenek" – hangsúlyozta Linda Saif.
A friss, sok szempontból bizonytalan megállapításokat tartalmazó kínai kutatás alapján tehát annyit lehet csak biztosan állítani, hogy bizonyos esetekben megfertőződhetnek a házimacskák is a vírussal, de arra továbbra sincs bizonyíték, hogy macskáról emberre is képes terjedni a vírus, mint ahogy arra sem, hogy a macskák közt az eddigi ismereteinkkel ellentétben gyorsan terjedne a koronavírus. Tehát fontos, hogy senki ne üldözze el a macskát a háztól (pláne ne tegyen benne kárt, amire gondolni sem szeretnénk), ellenben a járványügyi helyzetben érvényes szigorú higiénés szabályokat érdemes továbbra is fegyelmezetten betartani, mert ez házi kedvenceink érdeke is. Aki pedig nagyon aggódna macskája egészségéért, az tartsa a házban, a lakásban, ne engedje ki az udvarra, utcára kóborolni. (A házimacska amúgy is lakásba való, szabadon engedve előbújhat belőle a féktelen ragadozó, aminek rengeteg énekesmadár látja kárát minden évben.)
A fentiekkel, az új koronavírus okozta járvánnyal és az ember-állat interakciókkal kapcsolatos az a hír is, amiről csütörtökön számolt be az MTI: a dél-kínai Sencsenben betiltják a kutya- és macskahús fogyasztását, miután a kínai kormányzat a vadhúsok fogyasztására és kereskedelmére is tilalmat vezetett be.
A 12,5 millió lakosú város kormányzata csütörtökön hivatalos internetes oldalán tett közzé közleményt a döntésről, miszerint május 1-étől tilos lesz minden, az ország háztáji állatokat felsoroló listáján nem szereplő, tudományos célra, vagy bemutatásra használt vagy háziállatként tartott állat húsának fogyasztása:
a háziállatként tartott macska és kutya a többi állatnál szorosabb kapcsolatot épített ki az emberrel, fogyasztásuk ezért számos fejlett országban, valamint Hongkongban és Tajvanon is tilos, amint azt a modern emberi civilizáció megköveteli.
A kormányzat közleményében a továbbra is fogyasztható állatok között a marhát, a sertést, a birkát, a szamarat, a nyulat, valamint a baromfit, illetve a galambot és a fürjet sorolja fel. A tiltás alól kivételt jelentenek továbbá a vízi állatok, köztük a teknős és a béka is. Az élelmiszerként nem hasznosítható állatok fogyasztásra történő szaporítása, tartása, kereskedelme, reklámozása, illetve az ilyen célra használt helyszín biztosítása viszont mind törvénybe ütközik.
Szakértők szerint az új koronavírus állatról terjedhetett át emberre, és bár a legtöbben a denevért tartják a vírus eredeti gazdatestének, arról egyelőre nincsen egységes elképzelés, hogy mi lehetett a köztes hordozó. A legkorábban azonosított betegek közül sokan a közép-kínai Vuhanban található hal- és húspiacon fertőződtek meg, ahol egyebek mellett denevéreket és kígyókat is árultak. A kínai központi vezetés február végén betiltotta a vadhúsok fogyasztását és kereskedelmét.
(Borítókép: Caitlin Ochs/Reuters)