A koronavírus-betegek egy kis hányadánál súlyos agyi rendellenességek - sztrók, neurológiai rohamok - alakultak ki. Egyelőre kevéssé értjük, hogy a vírus hogyan hat az agyra, de úgy tűnik, bizonyos fertőzötteknél nemcsak a légzőszervekre terjed ki a károkozása.
A betegek nagy többsége lázat, köhögést és légzési nehézségeket tapasztal. Ugyanakkor vannak olyanok is, akiknél más szervrendszereikben, például a bélrendszerben, a szívben, illetve az idegrendszerben is jelentkeznek tünetek. Előfordul például a szag- és az ízérzékelés romlása, esetleg megszűnése is. A neurológiai tünetek okai nagyon nehezen felderíthetők, és elsőre ritkán kapcsolják össze őket a koronavírus-fertőzéssel.
Az Egyesült Államokból már több esetben is beszámoltak olyan koronavírusos betegekről, akiknek súlyos idegrendszeri tüneteik is kialakultak. Egy 74 éves floridai betegnél például rángások alakultak ki, és elveszítette a beszédképességét, Detroitban pedig egy ötvenes évei végén járó beteg először fejfájásra panaszkodott, majd egyre kevésbé reagált az orvosok kérdéseire. Az agyi képalkotó vizsgálat felderítette, hogy számos agyterületén duzzadás és gyulladás alakult ki, máshol el is haltak az agysejtjei.
Ez a komplikáció ritka, de nem ismeretlen az influenzánál és más vírusfertőzéseknél sem.
A New York Timesnak nyilatkozó neurológus mindezt úgy értékelte, hogy a vírus ritkán ugyan, de közvetlenül az agyat is képes megtámadni. Olaszországból is beszámoltak az orvosok arról, hogy egyes covid-19 betegeknél sztrók, különféle agyi eredetű rohamok, és agyvelőgyulladásszerű tünetek alakulnak ki, időnként zsibbadnak a végtagjaik, és még azelőtt delíriumot élnek át, hogy belázasodnának vagy légzőszervi tünetek lépnének fel náluk. A bresciai egyetemi kórház már külön osztályt is nyitott a neurológiai tünetekkel küzdő koronavírusos betegek részére.
Mindezt azért nagyon fontos kivizsgálni, mert ez azt jelenti, hogy nemcsak a légzőszervi tünetekkel beérkező betegek lehetnek koronavírusosak, hanem a neurológiai betegek is. Így őket is elkülönítve kell kezelni, az egészségügyi személyzetnek pedig az ő ellátásukkor is védekezni kell a fertőzés ellen, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem fertőzöttek.
Ugyanakkor a koronavírusos betegek nagy többségénél a fertőzés a központi idegrendszert nem érinti, és kórházba kerülésükkor nem vetődik föl a neurológiai károsodás gyanúja. Ők tehát a kisebbség, de egy kínai tanulmány felveti annak a lehetőségét, hogy esetleg az idegrendszer megfertőzésének is köze lehet a légzőrendszer összeomlásához a legsúlyosabb állapotba került fertőzöttek esetében.
Nem tudni jelenleg semmit arról, hogy a vírus hogyan károsíthatja az agyat. Elképzelhető, hogy ez a hatás nem független a légzőrendszeri megbetegedéstől. Például a légzési nehézségek miatt lecsökken a vér oxigénszintje és megnő a széndioxidszint, márpedig az agy rendkívül oxigénigényes szerv. Így pusztán e tényezők is okozhatnak agykárosodást.
Mindenesetre a neurológiai tünetek valóságosak, azokat már Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Hollandiából is jelentették.
Olyan neurológiai tüneteket mutató betegekről is kiderült, hogy koronavírusosak, akik légzőrendszeri tüneteket egyáltalán nem tapasztaltak. De ők vannak kevesebben. Kínai kutatók úgy találták, hogy a súlyos légzőszervi tünetes betegek között többszöröse volt a neurológiai tünetek (például zavarodottság, szédülés, fejfájás) előfordulása, mint az enyhe tüneteket produkálók körében.
Ettől függetlenül, a koronavírus-fertőzés leggyakoribb tünetei továbbra is a láz, a köhögés, illetve a légzési nehézségek. Viszont ha valakinél hirtelen neurológiai tünetek jelentkeznek (a légzőszervi bajokkal együtt vagy azok nélkül), akkor feltételezni kell, hogy esetleg koronavírusosak.
(Borítókép: Az új koronavírus miatt megbetegedetteket ápolják a CHR Verviers kórház intenzív osztályán a belgiumi Verviers-ben 2020. április 2-án. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)