Mindenki úgy érzi, ez vihar előtti csend. Sok amerikai egészségügyi intézményben határozatlan időre elhalasztották a nem életmentő műtéteket, hogy a kapacitásokat a várható koronavírus betegek tömegére összpontosíthassák. Viszont így az a szürreális helyzet állt elő, hogy üresen konganak a kórházak, az emberek nem mernek bemenni, illetve lemondták tervezett beavatkozásaikat. A Floridában és Arizonában praktizáló Vajó Zoltán diabetológus beszélt az Indexnek tapasztalatairól.
Vajó Zoltánról néhány hónappal ezelőtt írtunk portrét. Ő az a kutató, aki annak idején részese volt a humángenom-projektnek, és gént is fedezett fel az emberi örökítőanyag-állományban. Emellett hokiedzőként is működik, jelenleg floridai és arizonai kórházakban gyógyít főként cukorbeteg embereket. Időnként pedig teniszről is szokott írni.
Jelenleg ő és munkatársai is a floridai Fort Walton városában készülnek a koronavírusos betegek tömegének fogadására, mivel Florida erősen fertőzött államnak számít. A legfrissebb elérhető adatok szerint 9008 igazolt koronavírusos fertőzött van Floridában, és eddig 144-en haltak meg.
Csakhogy a Fort Walton-i kórházban egyelőre alig néhány koronavírusos beteget ápolnak. És szinte senki mást se.
Az a fura helyzet alakult ki, hogy az emberek elmaradnak a sürgősségi osztályról. Különben tele szokott lenni az osztály olyan betegekkel, akik még nincsenek életveszélyes állapotban, de már elég betegnek érzik magukat ahhoz, hogy bejöjjenek a sürgősségire. Ők teszik ki normális esetben a betegek hetven százalékát, de most eltűntek
- mondta el az Indexnek Vajó Zoltán. - “Emellett pedig minden nem életmentő műtétet töröltek. A legtöbb beavatkozás nem közvetlenül életmentő, például epekő, egyszerű sérv, vagy vastagbélgyulladás, amit már nem lehet gyógyszeresen kezelni. Ezeket arra hivatkozva törölték, hogy kellenek a védőfelszerelések (maszkok, védőköpeny), illetve a lélegeztetőgépek.”
Emiatt jelenleg az orvos elmondása szerint kong az ürességtől a kórház. Olyannyira nincsenek betegek, hogy haza kellett küldeni az orvosok és a nővérek jelentős részét, mert nincs munka. A nővérek “éjt nappallá téve rohangálnak egy normális napon”, és sokan vannak közöttük az úgynevezett utazó nővérek.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokon belül ingáznak, és akár a lakhelyüktől ezer mérföldre vállalnak munkát, mert ott van álláslehetőség. Floridában is rengeteg ilyen vendégmunkás nővér dolgozik, akiket az egyébként általános ápolóhiány miatt csábítottak oda. Most viszont (egyelőre) nincs munkájuk, a legtöbbjük a szállodában ül, és várja a hívást.
Ugyanezt tapasztalja egy oklahomai nővér, Kira Arnold Bruce:
Vajó Zoltán elmondása szerint a kórházukban jelenleg három koronavírusos beteget ápolnak (többségük viszonylag jó állapotban van), és szó sincs arról, hogy olyan kaotikus állapotok alakultak volna ki, mint New Yorkban vagy New Jerseyben, ahol már sátorkórházakat állítottak fel a hagyományos intézmények tehermentesítésére.
A koronavírus fertőzés azonban esetenként olyan betegek halálát is okozza (közvetetten), akik nem a vírus öl meg.
A kórházunkban ápolunk egy koronavírus-fertőzöttet, aki már két éve művesekezelés alatt állt, miközben több más betegsége, például diabétesze is van. A beteg, amint a teszt kimutatta, hogy pozitív a koronavírusra, illetve a családja a művesekezelés leállítását kérte. Azt mondta, hogy megtagadja a kezelést, mert nem hajlandó többé mindezt elviselni, elege volt mindenből. Ő emiatt meg fog halni, de nem azért hal meg, mert koronavírusos lett, hanem mert elutasítja az életmentő kezelést.
Vajó Zoltán elmondta, hogy ehhez joga van, nem lehet erőszakkal dializálni. Nem egyértelmű, hogy a koronavírus-fertőzés miatt döntött így, vagy ez már korábban is érlelődött benne, mindenesetre úgy határozott, hogy él, ameddig tud művese nélkül. Az orvos tapasztalatai szerint tehát az egészségügyi rendszer több okból is szinte leállt, csak az egyértelműen életmentő műtéteket végzik el, az emberek, tartva a fertőzéstől, félnek bemenni, pedig a járvány miatt még nem alakult ki olyan helyzet, ami ellehetetlenítette volna a normális betegellátást. Való Zoltán ugyanezt tapasztalta Arizonában is.
A New York-i helyzet mindezzel szöges ellentétben áll. A várost olyan gyorsan rohanta le a járvány, amelyre a kormányzó elmondása szerint a világ egyetlen egészségügyi rendszere sem lehet felkészülve. Vajó Zoltán szerint Amerikában is csak találgatnak arról, hogy mi okozhatta ezt a hirtelen krízist. Ő arra tud gondolni, hogy New Yorkban kiemelkedően nagy a népsűrűség, sok ember van összezárva tömbházakban közel egymáshoz, és Amerikához képest kiterjedt a tömegközlekedés. Talán ezért terjed olyan gyorsan a fertőzés.
Az átlagos amerikai nagyvárosok inkább elővárosok hálózataként épülnek fel, ahol az emberek sokkal nagyobb területen szétszóródva, egymástól fizikailag is távolabb élnek. A legtöbb városban gyakorlatilag nincs vagy minimális a tömegközlekedés. De a tényleges okok valószínűleg csak a járvány elvonulása után, hosszas kutatások révén deríthetők fel.
A mindennapi életben Vajó Zoltán csak az üzletekben tapasztal pánikhangulatot, az utcán nem.
Errefelé kevesebb lett az autó az utakon, de korántsem ürültek ki az utcák. Az üzletekből azonban elfogyott a vécépapír, a papír törülköző és a papír zsebkendő. Most kezdték korlátozni az egyszerre megvásárolható mennyiségeket a hiánycikké vált árukból. Az emberek reakciója rendkívül szélsőséges. Egy részük maszkban, gumikesztyűben és védőszemüvegben lép ki az utcára, mások viszont ugyanúgy öten-hatan beszélgetnek, és cigarettázna az utcán, mindenféle védelem nélkül, ahogy általában.
(Borítókép: Szörfös hullámokra vadászik Treasure Island-en, annak ellenére hogy bezárták a tengerpartokat 2020. április 1-én. Fotó: Eve Edelheit / Reuters)