Egy friss kutatás adatai arra utalnak, hogy van összefüggés a légszennyezettség és az új típusú koronavírus okozta járvány magasabb halálozási rátái között, írja a The Guardian. Ez azt jelenti, hogy azokban a városokban, ahol a Covid-19-járvány kitörése előtt rosszabb volt a levegő, ott jóval magasabbak most a halálozási arányok, és akár évekkel ezelőtti kis mértékű légszennyezettség-növekedés is 15 százalékos halálozásiráta-növekedést jelenthet a jelenben. Ha csak Manhattant nézzük, százak életét menthette volna meg, ha a múltban csak kicsivel is jobb New York belvárosában a levegő, mondják a kutatók.
Az adatok elemzését a bostoni Harvard TH Chan közegészségügyi iskola kutatói végezték, és háromezer amerikai megye légszennyezettségi és Covid-19 halálozási adatait vetették össze, lefedve az Egyesült Államok lakosságának 98 százalékát. Az adatok egészen frissek, április 4-ig vizsgálták a lehetséges korrelációkat a kutatók, és az eredmények hamarosan megjelennek egy neves orvosi tudományos lapban.
A kiindulópont szerint már évtizedek óta lehet tudni, hogy a szmogos városokban élők közül sokan súlyos légúti betegségekkel küzdenek, ezek közül gyakran halállal végződik a diffúz tüdőkárosodás okozta légzési elégtelenség, amit az orvostudomány akut légzési distressz szindróma (Acute respiratory distress syndrome, ARDS, avagy akut respirációs distressz szindróma) néven tart számon. A bostoni kutatók most azt állítják, hogy
más légzőszervi és szívbetegségek mellett az ARDS az egyik fő oka annak, hogy egyes városokban kiugróan magas a Covid-19 halálozási arány.
Megállapításaikkal egybevágnak olasz tudósok korábbi megfigyelései, amik szerint Észak-Olaszország régióiban, ahol magasabb a légszennyezettség, magasabb a járvány halálozási rátája is.
Az új kutatás szerzői szerint a most föltárt összefüggések alapján két lépést lehetne tenni: egyrészt azokban a városokban, amikről tudni lehet, hogy régóta rossz a levegő, érdemes külön megelőző lépéseket tenni még a járvány kitörése előtt, extra erőforrásokat fordítani a kórházi felkészülésre, másrészt a jövőre nézve érdemes mindent elkövetni a tisztább városi levegő elérése érdekében, hogy ezzel is csökkenteni lehessen a következő Covid-19 járványok súlyosságát. Különösen fontos lenne érvényben tartani a már létező levegőtisztasági szabályokat, és nem enyhíteni azokon pont a járvány miatti nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva, ahogy az történt nemrég az USA-ban.
Hogy mennyire fontos lenne a légszennyezettség csökkentése, jól érzékelteti az adat, ami szerint
a PM2.5 szálló por (a 2,5 mikrométernél kisebb részecskékből álló városi aeroszol) szennyező részecskéinek köbméterenként 1 mikrogrammos koncentrációnövekedése a halálozási arány 15 százalékos növekedésével járt együtt.
A bostoni kutatók hangsúlyozták, hogy a szálló por koncentrációjának kis mértékű növekedése egy sor betegség esetében növeli a halál kockázatát, de az új adatok szerint a Covid-19 tüdőgyulladásos betegség esetében ez a kockázat jóval magasabb, akár hússzoros is lehet.
„Eredményeink statisztikailag szignifikánsak és robosztusak” – mondják a kutatók, akik egy sor olyan faktort is számításba vettek az összefüggések feltárásánál, mint az életszínvonal, dohányzási szokások, túlsúly, az elvégzett Covid-19-tesztek száma és a rendelkezésre álló kórházi ágyak száma. Hogy a végső megállapításaikra ne legyen torzító hatással, kivették az analízisből a végletesen magas halálozási rátát mutató New Yorkot és azokat az amerikai megyéket, ahol tíznél kevesebb regisztrált Covid-19 megbetegedés volt.
„Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a légszennyezettség a 2003-as SARS-járvány idején is drámaian hozzájárult a halálozási kockázat növekedéséhez” – mondta Rachel Nethery, a kutatásban részt vevő tudósok egyike. „A mi eredményeink megerősítik ezt.”
(Borítókép: Bődey János/Index)