Index Vakbarát Hírportál

Ezek közül kerülhet ki az oltás, ami leszámol a járvánnyal

2020. április 11., szombat 17:09

A koronavírus-világjárvány kordában tartására a fegyelmezett tesztelés és a közösségi érintkezés szigorú korlátozása tűnik jelenleg a legjobb receptnek, remélhetőleg sikerül így kezelhető üteműre lassítani, és szép lassan elfojtani a vírus terjedését. Hosszú távú megnyugvást azonban csak a védőoltás, illetve az annak segítségével kialakított nyájimmunitás nyújthat – ezzel csak az a gond, hogy az új koronavírus ellen még nem létezik védőoltás.

Legalábbis egyelőre, mert a tudósok világszerte több tucat kutatólaborban gőzerővel dolgoznak a vakcina kifejlesztésén, a munka gyakorlatilag abban a pillanatban elkezdődött, hogy Kínában azonosították az eddig ismeretlen vírust. A kutatók nemcsak a koronavírussal, hanem egymással is versenyt futnak, és a vakcinák minden korábbinál gyorsabb tempóban készülnek. A végleges, élesben és széles körben bevethető védőoltásig azonban jelen állás szerint még így is legalább egy-másfél évet kell várni.

A fejlesztések ugyanakkor ígéretesek, már több potenciális vakcinát elkezdtek embereken is tesztelni, és hamarosan még több jelölt ér a klinikai tesztek fázisába. Jelentős részükből soha nem lesz használható vakcina, de amelyikből igen, az hozzájárulhat majd ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra magunk mögött tudhassunk a mostani járványt okozó új koronavírus fenyegetését.

Kis vakcinaleltár

Olyan sokan dolgoznak valamilyen vakcinán, és az események olyan gyorsan haladnak, hogy lassan már követni is nehéz, mi történik oltásfronton. Ezért most összeszedtük az összes készülő vakcinajelöltet.

A tisztán látást nehezíti, hogy hivatalos, mindent magában foglaló adatbázis nem létezik a készülő vakcinákról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet egy listát, amelynek a legfrissebb kiadása [pdf] április 4-i, de ez közel sem teljes. Ezen 63 vakcinát tartanak számon (bár maga a WHO 62-t ír, ne higgyen neki, megszámoltuk, 63 van rajta). Ennél létezik egy bővebb és frissebb lista: a Milken Intézet nevű amerikai nonprofit szervezet rendszeresen frissített összesítésben követi nyomon a koronavírus elleni vakcinák és gyógymódok fejlesztésének állását. Ennek a cikk írásakor legfrissebb, április 8-i kiadásában [pdf] 79 vakcina található (köztük a WHO által nyilvántartott 63-mal).

Ez olyan sok, hogy felsorolni is hosszú, úgyhogy először kiemeljük azt a 17-et, amelyek a legelőrébb járnak, mert már vagy elkezdték őket embereken tesztelni, vagy megvan, hogy mikor fogják. Aztán a típusuk szerint csoportosítva végignézzük a többi vakcinát is, hogy teljes képet kaphasson arról, a világ mely szegleteiben folyik a munka a koronavírus megállításáért, hol milyen módszerrel kísérleteznek, és melyik hogy áll.

De először röviden fussunk végig azon, milyen típusú vakcinák jöhetnek egyáltalán szóba, és milyen fázisokon kell átverekedniük magukat, hogy egyszer az orvosok kezében és a gyógyszertárak polcain köthessenek ki. (Ha mindez nem érdekli, görgessen le bátran a “Nézzük a vakcinákat! alcímű részhez.)

Oké, vakcina, na de milyen?

A vakcinák működésének a lényege, hogy ízelítőt adnak az immunrendszernek az adott kórokozóból, hogy ha élesben is találkozik vele, már felkészülten fogadja, és rögtön fel tudjon lépni ellene. Ez a cél azonban többféle módszerrel is elérhető. Itt most az új koronavírus ellen fejlesztett vakcinajelöltek között előforduló típusokat vesszük végig.

A vakcina tartalmazhat

A DNS- és RNS-alapú vakcinák nagyon ígéretesek, de még új technológiának számítanak. Előnyük, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban gyárthatók, de emberi használatra eddig még nem engedélyeztek ilyen vakcinát (állati betegségek esetében néhányat már igen).

Az új koronavírus ellen készülő vakcinák így oszlanak meg típus szerint:

A tervezőasztaltól a patikáig

A vakcináknak hosszú és rögös utat kell megtenniük, mire a gyakorlatban is bevethetőek lesznek. A főbb állomások nagy vonalakban:

Ez a folyamat hagyományosan akár egy évtizeden át is húzódhat. Most a helyzetre való tekintettel igyekeznek gyorsítani rajta, de ez elsősorban a bürokratikus akadályok elhárítását jelenti, nem a tesztelések elmaradását, mert meg kell találni a gyorsaság, illetve a biztonságosság és hatékonyság közötti kényes egyensúlyt. Ezzel együtt is van még hol spórolni az időn. Az egyik legígéretesebb koronavírus-vakcinát fejlesztő Moderna nevű biotechnológiai cég például egy az egyben kihagyta az állatkísérletek fázisát.

A sürgető körülmények mellett a gyors előrelépést az is segíti, hogy több labor már a SARS- és a MERS-járvány idején is elkezdett vakcinán dolgozni, így az akkori eredmények és módszerek most az új koronavírushoz is felmelegíthetők, akárcsak az elmúlt évek általános biotechnológiai vívmányai.

Nézzük a vakcinákat!

Először nézzük, mit tudunk azokról a vakcinákról, amelyeket már embereken is elkezdtek tesztelni. A WHO listája szerint kettő ilyen van, de valójában már három ért el a klinikai tesztekig: egy kínai, egy amerikai és egy amerikai-kínai közös fejlesztés. Ezek a vakcinák járnak most a legelőrébb, de hogy melyikből mikor lehet legkorábban bevethető védőoltás, azt most még senki nem tudja:

A három vakcinán túl, amelyeknél már el is indultak az embereken végzett tesztek, további 14 vakcináról tudjuk, hogy rövid időn belül szintén az első fázisba léphet. Nézzük ezeket is a klinikai tesztek várható elindulásának sorrendjében, röviden:

Végül vakcinatípusra bontva felsoroljuk az összes jelenleg készülő oltást. A fejlesztőiknél az országot is feltüntettük, hogy kirajzolódjon, hol milyen oltáson dolgoznak. Ebből látható például az is, hogy milyen sok a nemzetközi együttműködés a járvány elleni harcban, és a politikai-retorikai csörték ellenére például több amerikai-kínai közös projekt is folyik. Térképen is megmutatjuk, hogy melyik ország cégei és kutatóközpontjai hány projektben vesznek részt:

És akkor végül jöjjön maga a lista. A teljesség kedvéért a fentebb már részletezett fejlesztéseket is besoroltuk, ezeket a listában félkövérrel kiemeltük:

Élő, attenuált vírust tartalmaz (2)

Inaktivált vírust tartalmaz (3)

A vírus egy alegységét tartalmazza (27)

Virális vektort tartalmaz (14)

Vírusszerű részecskéket (VLP) tartalmaz (2)

DNS-t tartalmaz (5)

RNS-t tartalmaz (13)

Egyéb/nem ismert (13)

(Borítókép: Egy amerikai férfi az új koronavírus ellen készített első fokozatban klinikai kísérleti stádiumban lévő oltóanyagot kap egy gyógyszerésztől a seatlle-i Kaiser Permanente Washington Egészségügyi Kutatóintézetben 2020. március 16-án. Fotó: MTI/AP/Ted S. Warren)

Rovatok