A dohányosokra sokkal veszélyesebb lehet az új koronavírus-fertőzés, hiszen a dohányzás ártalmai minden szervet érintenek, ez alól természetesen a tüdő sem jelent kivételt.
A vírus az ACE2-receptorokat használja, hogy bejusson a szervezetbe. A kutatások szerint a cigarettafüst miatt egyébként is igénybe vett tüdőben ezek az ACE2-receptorok felhalmozódnak, és nagyobb eséllyel jut a sejtekig a vírus.
A receptorokról azt kell tudni, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (azaz az ACE2) elsősorban a tüdőben van jelen. Mint aminopeptidáz, az új koronavírus számára receptorként funkcionál, ezen keresztül tud a koronavírus a sejtbe jutni, majd replikálódni és elterjedni.
A kutatások szerint dohányosoknál komolyabb a betegség lefolyása, mint a nem dohányzóknál – jelentette ki Jason Sheltzer, a New York-i Cold Spring Harbor laboratórium munkatársa, aminek oka az ACE2-receptorok számának emelkedésével magyarázható. Dr. Stephanie Christenson, a Kalifornia Egyetem kutatója viszont azt mondja, hogy ez a feltételezés meglehetően spekulatív, ugyanis nem tudni pontosan, hogy a betegség lefolyásának kérdésében mit jelent az alacsony vagy a magas ACE2-receptor-szám.
Szerinte a dohányzás annyi mindent okoz a testben, hogy nem az ACE2-receptorok számának növekedése okozza a legnagyobb problémát.
Jelenleg több tanulmány is azt mutatja, hogy a nem dohányzókhoz hasonlítva a dohányosoknál sokkal magasabb a szövődmények kialakulásának és az elhalálozásnak a kockázata az új koronavírusos megbetegedések során. Egy kínai tanulmány ezer esetet vizsgált meg, eredményeik szerint az aktív dohányosok 12,3 százaléka szorult intenzív kezelésre, lélegeztetőgépre, vagy halt meg, míg ez az arány a nem dohányzók esetében 4,7 százalék volt.
A dohányosok több okból is kifejezetten érzékenyek lehetnek a a fertőzésre, azonban ha sikerül minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy van összefüggés az ACE2-receptorok száma és a lefolyás súlyossága között, akkor érdemes a receptorok érzékenységét gátló vagy serkentő gyógyszerekkel is további kísérleteket végezni – mondja Jaber Alqahtani, a londoni University College légzésgyógyászati kutatója.
Joan Smith és Jason Sheltzer elhunyt emberek tüdőszöveteinek vizsgálata mellett patkányok és egerek tüdőszöveteiből is vett mintát, illetve embereken végzett tüdőműtétetek során vett szöveteket is tanulmányozott, és végül arra jutottak, hogy sem az állatok, sem az emberek esetében az életkor nincs összefüggésben az ACE 2-receptorok számával. Ez után azt nézték meg, mi a helyzet a dohányosokkal.
Öt hónapon keresztül napi 0, 2, 3 vagy 4 órán át, hígított cigarettafüstnek kitett egerekből származó szöveti mintákat vizsgáltak, és igazolták, hogy minél több füstnek van kitéve a tüdő, annál több az ACE2-receptor. 80 százalékkal több ilyen receptor volt azoknak az egereknek a tüdejében, amelyek a legnagyobb dózisban kapták a füstöt, összehasonlítva azokkal, akik egyáltalán nem kaptak cigarettafüstöt. Az embereknél hasonló volt a helyzet,
40-50 százalékkal több ACE2-receptor volt a dohányosok tüdejében, mint a nem dohányzókéban.
Itt is megfigyelhető volt, hogy minél erősebb dohányosokról volt szó, annál magasabb volt a receptorok száma, ugyanakkor az asztmában vagy a gyulladásos betegségben szenvedőknél nem volt kiugróan magas az ACE2-receptor-száma. Azt is megfigyelték, hogy az ACE2-receptorok azokon a sejteken jelennek meg, amik oxigént és szén-dioxidot juttatnak a tüdőbe, vagyis a gázcserét végző alveoláris sejtek érintettek a leginkább, valamint a nyálkát termelő kehelysejtek. Azt figyelték meg, hogy míg a nem dohányzóknál utóbbiak leginkább az orrban és a torokban halmozódnak fel, a dohányosoknál a tüdőben is nagy számban jelen vannak. Egy 1999-es jelentés szerint ez egyfajta védőmechanizmus a szervezet részéről, hogy a ragadós nyálka meggátolja és összegyűjti az apróbb darabokat, füstöt és kórokozókat, amik a dohányzás miatt a légzőrendszerbe jutnak, ne jussanak be a tüdőbe. Hasonló a helyzet egyébként azoknál is, akik olyan helyen élnek, ahol magas a légszennyezés. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy lenne összefüggés az ACE2-receptorok száma és a betegség lefolyása között.
A dohányzás sokszor tüdőtágulatot és az immunrendszer károsodását is okozza, ezek valószínűleg mind nehezítik a betegség lefolyását, vagyis általánosságban is elmondható, hogy a krónikus légzőszervi gyulladás, és a gyengült immunrendszer miatt eleve rosszabban reagál a szervezetük a fertőzésekre. A jövőben azt is vizsgálni fogják, hogy más akkut tüdőbetegségek hogyan hatnak a receptorszámra, de már most is azt látják, hogy látványosan csökkent az ACE2-receptorok száma azoknál, akik letették a cigarettát, így az orvosok szerint
a betegség súlyosságának elkerülése érdekében az egyik legjobb taktika az, ha minél többen szoknak le a dohányzásról.