A szakemberek szerint jóval nagyobb szerepet kellene szánni azoknak a kutatásoknak, amik a pandémia során a mentális egészségre fókuszálnak. Hogy milyen választ ad a járványra a világ, annak nagy hatása lesz a jelen és a jövő globális mentális egészségére.
A Lancet Psychiatry tudományos folyóiratban közzétett cikk szerint a kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a járványra adott válasz részeként jobban oda kellene figyelni a mentális egészségre. Az idegtudománnyal foglalkozó orvosok, pszichiáterek, pszichológusok és közegészségügyi szakemberek munkájára támaszkodó tanulmány azt mondja, hogy nagyon keveset tudunk a betegség idegrendszerre gyakorolt hatásairól. A kutatók szerint a közvélemény erőteljesen aggódik a járvány mentális egészségre gyakorolt hatásai miatt, de nem csak a konkrét betegség, hanem a társadalmi elszigeteltség, a szorongás, stressz és okozta depresszió miatt is. Arról nem is beszélve, hogy a járvány és az egészségügyi hálózat leterheltsége miatt attól is félnek sokan, hogy nem jutnak megfelelő segítséghez, ha úgy érzik, hogy nincs rendben a mentális egészségük.
Korábbi tanulmányok szerint vannak olyan koronavírusok, amik eljutnak a központi idegrendszerbe, ezért a szakértők szerint sürgősen kellenének arra vonatkozó adatok, hogy az új koronavírus milyen hatással lehet az agyra és az idegrendszerre. A vírus elméleti síkon megfertőzheti az agyat is, olyan immunválaszokat válthat ki, amik kihathatnak az agy működésére és a mentális egészségre. Hogy ez gyakorlati síkon is megvalósul-e, arról nem tudni, mert erre nem térnek ki a kutatások.
Arról vannak ugyan felmérések, hogyan élik meg az emberek az önkéntes vagy a hatóságilag elrendelt karantént, a kijárási korlátozást vagy néhány országban a kijárási tilalmat, de ezek eredményei nem túl biztatóak. A legtöbben állandó szorongásról, magányról és stresszről számoltak be, amik erősebben jelennek meg, mint a félelem a konkrét betegségtől. Indult egy magyar nyelven is elérhető kérdőív a témában, itt lehet anonim válaszokat adni a kutatók kérdéseire.
A frontvonalban dolgozóknak, és az olyan időseknek és krónikus betegségben szenvedőknek, akik egész nap azt hallják mindenhonnan, hogy rájuk a legveszélyesebb a vírus, azonnal biztosítani kellene, hogy mentálhigiénés szakemberekkel beszélhessenek.
Azt szeretnék elérni, hogy minél hamarabb induljanak olyan programok, és legyen olyan bizonyíthatóan használható protokoll, ami segíthet a járvány miatt szorongó embereken. Arra figyelmeztetnek, hogy most jelentősen növekszik azok száma, akik szoronganak, akik aggódnak a megélhetésük és a jövőjük miatt, és fennáll a veszély, hogy megnövekszik az öngyilkosságok száma. Ráadásul erre vonatkozóan vannak is adatok, hiszen a 2003-as SARS-járvány után is kiugróan magas lett az öngyilkosságok száma. Ezeket pedig csak úgy lehetne csökkenteni, ha minél gyorsabban szakszerű segítséghez jutnának az emberek.
A kutatásoknak és a programoknak most kellene indulni a szakemberek szerint, mert már így is kezdenek kicsúszni az időből, miközben az látszik, hogy még sokáig hatással lesz a járvány az emberek életére. A kutatók egy sporthasonlattal élve azt mondták, hogy nem egy meccset kell megnyerni, és lehet, hogy az elsőn jól játszunk, de gondolni kell a következő meccsekre is, amikor a csapat már fárad, de most van itt az idő, hogy az első meccs hibáiból tanuljunk.