Matuzsálemi kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak egy friss kutatásban az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban – derült ki az ELTE Etológia tanszék közleményéből.
A Frontiers in Genetics szaklapban publikált tanulmányban a kutatók két kutya, a 27 évet élt Buksit, illetve a 22 évet élt Kedves génjeit vették górcső alá. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat, a legtöbb ilyen gén
Az ilyen gének azonosításához általában hatalmas mennyiségű adat elemzésére van szükség, melynek során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között. A genetikai kutatásokhoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelentett semmilyen kellemetlenséget a két állat számára. Gazdáik beleegyezése után, mivel különleges helyzetről volt szó, Buksi és Kedves állatorvosi segítséggel ezen kívül pár csepp vérrel is támogatta a tudományt – a speciális eljárás, az úgynevezett „teljesgenom-szekvenálás” ugyanis érzékeny technika, és legmegbízhatóbban vérből izolált DNS-ből kivitelezhető.
A mostani tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis a két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt - ún. bázist - tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik. Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényel. Egyetlen, a nyers adatokat tartalmazó fájl száznál is több gigabájt helyet foglalhat egy számítógép merevlemezén.
Az adatokat szuperszámítógépek használatával elemeztük ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést
– mondta Jónás Dávid bioinformatikus, a tanulmány első szerzője. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre.
Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni, az eredmények pedig fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára. Sándor Sára genetikus elmondta, hogy amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Szerinte ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is.
Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. Buksi és Kedves is vidéken, teljesen szabadon éltek és sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban, ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet: Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.
A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért kérik, hogy aki 22 éven felüli kutyát ismer és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapjukon.