Azzal, hogy kezdetben a tobzoskát nevezték ki a koronavírus-járvány gyanúsítottjának, megmenekülhet az állatcsempészet által tizedelt faj. Akkor is, ha közben már egyáltalán nem annyira biztos, hogy valóban a pikkelyes hangyaevőtől terjedt át az emberre a COVID-19.
Kínai kutatók még február elején jelentették be, hogy a koronavírust köztes hordozója, amiről átterjedt az emberre a betegség, a tobzoska lehet. A kutatási eredmények alapján akkor azt mondták, hogy az embereket megfertőző, új típusú koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezik a tobzoskákban található vírus genomjával.
A tobzoska négy faja Afrikában, négy pedig Ázsiában él, és mindegyik veszélyeztetett. Elsősorban az ázsiai felvevőpiacot kielégítő állatcsempészek miatt: bár nálunk kevésbé ismert, de a tobzoska talán a világ legnagyobb mennyiségben csempészett állatta, ami miatt a fajok fennmaradása is veszélybe került. Kínában és Vietnámban a húsát is kedvelik, szárított pikkelyét pedig a hagyományos kínai gyógyászat használja különböző „kórságok” kezelésére a süketségtől az ördögi megszállottságon át a gyerekek hisztijéig bezárólag.
A 99 százalékos genetikai megfelelésről szóló első tudományos hírek utóbb kétségesnek bizonyultak, a teljes genom elemzésnél ennél már jelentősen alacsonyabb azonosságot találtak. Sokkal inkább a denevérhipotézis tűnik valószínűleg, bár az lehetséges, hogy a tobzoska valamilyen módon részt vett a vírus átadásában: vagy valóban köztes hordozóként, vagy a vírus rekombinációjában, utóbbi esetben egy gazdatestben kombinálódhatott a denevérből és a tobzoskából származó vírus.
A pontos tudományos háttértől azonban részben függetlenül a tobzoska feketeseggű lett a nyilvánosságban. Kereskedelmét más, a nyugati világ számára szokatlan egzotikus vadállattokkal együtt teljesen be akarják tiltatni,és állítólag a kínai közvélemény 90 százaléka is támogatná a hasonló vadkereskedelem felszámolását – írja a Guardian.
Ez nem teljesen új: még 2016-ban nemzetközi egyezmények tették tiltólistára a tobzoskakereskedelmet, azóta Ázsiába főleg csak a szárított pikkelyek érkeztek. Az utóbbit tartalmazó gyógykészítményeket éppen idén januári hatállyal vonták ki hivatalosan a forgalomból Kínában, majd februárban a járvány hatására minden vadhús-kereskedelmet azonnali hatállyal teljesen betiltottak Kínában.
Ha a tiltás fennmarad és érvényt is szereznek neki, az a tobzoska biztonságosabb jövőjét jelentheti: a WWF mindenesetre szükséges, időszerű és kritikus fontosságú lépésnek nevezte a döntést.