Nagyjából 19:25 körül érdekes jelenségnek lettünk szemtanúi a feleségemmel itthon. Felettünk az égen nagyon magasan halványan derengő fénypontokat láttunk libasorban haladni egymástól azonos távolságra ÉK-i irányba. Nem vagyok ufo hívő :) inkább arra gondolok hogy katonai gépek lehettek.
– subject: "Fények az égen ÉK felé tartva", Csaba, 2020. március 7.
Egy meglepő jelenségre figyeltem fel a barátaimmal március 10-én, kedden 19 óra és 19 óra 5 perc között Szokolyán a Börzsönyben, ahol látogatóban voltunk. Amikor hazafelé indultunk az égen mozgó fénylő pontokat vettünk észre, melyek jól láthatóan mozogtak, nagyjából nyugat-keleti irányban. Legalább ilyen 50 ilyen világító pont mozgott egyvonalban, nagyjából egyenlő távolságot tartva egymástól, kb 3-5 perc alatt tette meg egy objektum a látókörünkbe eső távolságot.
– subject: "rejtélyes repülő objektumok", Károly, 2020. március 13.
Tegnap este 19:39-től 19:51-ig láttunk repülőgéphez hasonló módon, egymás közlekedő , kivilágított , de hangtalan "valamiket". Több mint harminc ilyen fényes pont haladt egy tengelyen, de pár db egymás mellett mozgott. Az irány kb. Portugála - Kijev tengelynek megfelelő volt. A lányom 19:39-kor vette észre, nem tudni, hogy mióta mentek. A következő 20:09-kor, majd 20:18-kor jött egyedül előzőekkel azonos pályán. Flightradar üres, semmit se mutatott, hang nem hallatszott.
– subject: "Tegnap esti fények", Ferenc, 2020. március 28.
20:15-kor felbukkant a budapesti égbolton egy szabályosan, ÉK irányban vonuló fénypont. Majd újabb és újabb fénypontok tűntek fel, szabályosnak tűnő távolságban követték egymást. Csak egyszer láttam olyat, hogy két pont párhuzamosan vonult, az összes többi egy vonalban haladt, a jelenség bő 20 percen át volt megfigyelhető. Ha ez egy flotta volt, akkor legalább 40-50 gépből állt.
– subject: "Vonulás az égen", Dávid, 2020. március 29.
valamik repülnek délkelet északnyugat irányban az égbolton. kb mintha egy csapat műhold lenne, de valamivel jobban láthatók!!! legalább 20 db elrepült felettünk Veresegyházán
– subject: "ufo", András, 2020. április 17.
A göncöl szekeret folyamatosan egy vonalban vonuló fényes "csillagok" keresztezik. Tudtok erről valamit? Non stop menetelnek....
– subject: "Mi vonul az égen??", Gábor, 2020. április 17.
Tegnap este (17-e) 9 óra körül egy minimum 50 repülőből álló konvojt lehetett látni áthaladni Székesfehérvár felett. Dél felôl haladtak északi irányba. Hírportálokon nem találtam erről semmit. Esetleg Önöknek van információjuk róla?
– subject: "Repülőkonvoj", Róbert, 2020. április 18.
Körülbelül 20-30 repülő ment egyvonalban nemrégiben délsomogyban. Esetleg erről nem tudnak valamit, hogy mi lehet?
– subject: "Repülők", Kornél, 2020. április 18.
Az esti film után cigizni mentem a teraszra. Felnéztem a cillagokra és pont elcsíptem egy "műholdat". Oké, ilyet azért néha lehet látni, na de 30-at számoltunk meg egymás után, libasorban teljesen szabályos közönként. Tökéletesen nyugatról keletre irányban.
– subject: "Égi jelenség", Gábor, 2020. április 19.
A fenti (erősen rövidített) válogatás az utóbbi hetekben befutott, egyre gyakoribb olvasói levelekből jól mutatja, hogy
valami történik az esti, éjszakai égbolton, ami egyre többek ingerküszöbét eléri.
Lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt otthon ülni kényszerülő emberek néznek fel gyakrabban esténként az égre, gyönyörködve a tisztább levegő miatt jobban látható csillagok látványában, de tény, hogy amit látnak, és amiről leveleikben beszámolnak, az nem volt mindig: újkeletű jelenségről van szó, amihez – úgy tűnik – kénytelen hozzászokni mindenki.
Az olvasók által meglehetősen plasztikusan és egybehangzóan leírt látványt a SpaceX amerikai űripari magáncég műholdrajai okozzák, azaz Elon Musk Starlink nevű műholdjait veszik észre egyre többen a késő esti vagy hajnali órákban. A hivatalosan deklarált cél szerint szélessávú globális műholdas internet létrehozásához szükséges, 227–260 kg tömegű űreszközökből jelenleg 360 kering 550 kilométer magas Föld körüli pályán. A Starlink műholdhálózat kiépítését tavaly májusban kezdték, és mostanáig hat alkalommal 60-60 darabot lőttek föl a SpaceX újrahasználható Falcon-9 hordozórakétáival, szerdán pedig várható egy újabb hatvanas adag följuttatása:
Bár korábban többször is foglalkoztunk a Starlink műholdakkal, Elon Musk terveinek negatív fogadtatásáról, úgy tűnik, hogy az átlagemberek mostanában kezdik igazán saját szemükkel is megtapasztalni, hogy változóban van az éjszakai égbolt. És a folyamat nagyon az elején tart még: 2021-2022-re 1500 műholddal tervezik megkezdeni az internetszolgálatást, és ha megvalósul, a végleges rendszer a tervek szerint összesen 42 ezer műholdból állna, több, eltérő orbitális magasságú rétegben, hagymahéjszerűen körbevéve a Földet.
A meghökkentő 42 ezres számról a Nemzetközi Távközlési Egyesülethez (International Telecommunication Union, ITU) benyújtott SpaceX-es frekvenciakérelemből lehet tudni, 12 ezer műholdra már megkapták az amerikai szövetségi kommunikációs bizottság (U.S. Federal Communications Commission, FCC) áldását, ezen felül még 30 ezret terveznek űrbe juttatni az ITU segítségével. Erre vonatkozó céldátumok egyelőre nincsenek, azonban ha beindulnak az első sikeres tesztek a SpaceX új, behemót Mars-rakétájával, a Starshippel, akkor a jelenlegi hatvan helyett akár egyszerre 400 Starlink műholdat is képes lesz pályára állítani Elon Musk cége, így igazából nem is tűnik nagyon távolinak a dolog.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) még tavaly júniusban fölszólalt a Starlink projekt, és általában a hasonló, más cégek által is tervezett műholdrajok ellen. Az IAU álláspontja szerint ha tízezrével ellepik a magáncégek műholdjai az eget, az kedvezőtlen hatással lesz a csillagászati megfigyelésekre, a földi teleszkópokkal végzett űrkutatásra, tudományos munkára. Szűk egy év elteltével az IAU ismét kiadott egy állásfoglalást, amiben összegezte a Starlink műholdak eddig megismert hatásait és a leendő több tízezer műholdra vonatkozó szimulációk adatait.
Az IAU friss helyzetjelentése nem valami biztató (a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján részletes összefoglaló olvasható róla). 25 ezer aktív műholddal számolva senkinek a Földön nem lesz többé mozgó fénypontoktól mentes éjszakai égboltja: napnyugta után akár ezer (1000) a Nap fényét visszatükröző, szabad szemmel többé-kevésbé látható műhold jelenik meg a horizont fölött. Hogy pontosan hány műhold fogja zavarni az éjszakai égbolt látványát, nehéz megjósolni, ez nagyban függ majd a szerkezetek méretétől, fényvisszaverő képességétől, napelemtábláik pozíciójától, orbitális magasságuktól – de látva a jelenlegi helyzetet, a jól megfigyelhető Starlink-vonatokat, joggal lehet attól tartani, hogy a horizonthoz közel nagy lesz a nyüzsgés. (Ne feledjük, 1957, az első szovjet műhold, a Szputnyik föllövése óta nagyjából 8500 műholdat, űrhajót állítottak különféle nemzetek Föld körüli pályára, és jelenleg olyan 2200 működő műhold kering a Föld körül – ha megvalósulnak a SpaceX tervei, akkor ennek sokszorosát köszönhetjük majd Elon Musknak. Elképzelni sem tudjuk, milyen lesz majd az a látvány, ha a mostani helyzet ilyen:
Az IAU leginkább a tudományos munkában okozott károk miatt aggódik. Az ugyanis egy dolog, hogy az átlagember, esetleg az asztrofotósok esztétikai érzékét zavarják a mozgó fénypontok, az éjszakai fotókon csíkot húzó műholdak. Nagyobb baj, hogy a tudományos műszerek számára is kiküszöbölhetetlen zajt jelentenek, és nem csak a szabad szemmel jól látható, de a láthatatlan műholdak is, amik a különféle szenzorok számára ugyanolyan fényesek maradnak, adatvesztést, jelentős megfigyelésiidő-kiesést eredményezve a rádió-, az optikai és az infravörös tartományban is. Az amúgy sem túlfinanszírozott csillagászati kutatások számára az új helyzet lépéskényszert jelent: hardveresen és szoftveresen is alkalmazkodni kell a változó környezethez, mindezt úgy, hogy sokkal nehezebben tudnak gazdálkodni a csillagászok a drámaian lecsökkent zavartalan megfigyelési időkkel, és ez az alkalmazkodás, sőt az átalakulóban lévő helyzet elemzése is komoly emberi és anyagi forrásokat von el a kutatástól.
Ismerve a kapitalizmus működési mechanizmusait, sejteni lehet, hogy a tőkeerős, profitorientált vállalkozók valamint a szűkös kormányzati forrásokból működő kutatóműhelyek, hivatásos és amatőr csillagászok közti érdekellentét miképp rendeződik. Mivel nincs arra vonatkozó nemzetközi jogszabály, hogy ki, hány darab és milyen fényességű műholdat állíthat Föld körüli pályára, az IAU és a társszervezetek legfeljebb annyit tehetnek, hogy jelentéseket írnak a helyzetről az ENSZ-nek, párbeszédet szorgalmaznak a világ kormányaival és űrkutatási hivatalaival, miközben igyekeznek valahogy jobb belátásra bírni Mágnás Muskot és társait.
Ami Elon Muskot illeti, a rajongói szemében valóságos új űrkorszak eljövetelét hozó messiás nem nagyon van tekintettel a csillagászok sirámaira. Egyfelől belengette, hogy a jövőben olyan anyaggal vonják be a Starlink műholdakat, amik kevesebb napfényt tükröznek vissza, másrészt Twitteren folyamatosan azt bizonygatja, hogy műholdjai olyan magasan keringenek, hogy nem is lehet észrevenni azokat. Nos, a tapasztalat azt mutatja, hogy mindebből semmi nem igaz: az újabb és újabb Starlink rajok fellövés után ugyanolyan fényes láncokat képeznek mint eddig, és végső pályájukat elfoglalva is bőven észlelhetőek maradnak – erre folyamatosan rengeteg jelentés érkezik a világ számos pontjáról, mint ahogy azt ennek a cikknek az elején is kiolvashatjuk a hazai beszámolókból.
Az, hogy a csillagászok – és az átlagemberek – vesztésre állnak a Starlink műholdakkal szemben, annak is köszönhető, hogy a projekt nem valamiféle humanitárius, "adjunk szélessávú internetet minden Föld-lakónak" jelszó mentén formálódik – még ha a széles körben kommunikált fő cél ez is. Ha kiépül a több tízezer műholdból álló hálózat, az űrbéli infrastruktúrának feltehetően csak töredékét használják majd az isten háta mögötti települések, jóval valószínűbb, hogy jelentős részben üzleti, tőzsdei tranzakciókhoz nyújt majd hátteret, és a katonai célú alkalmazás is komoly szerepet kaphat a jövőben, mint arra elég egyértelműen utalt az amerikai légierővel tavaly ősszel kötött megállapodás a műholdak hadi célú teszteléséről.
(Borítókép: Starlink-műholdak Salgótarjánból nézve 2020. április 19-én este. Fotó: Komka Péter/MTI)