Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet – írja az MTI.
A Föld utolsó ún. glaciális maximumának periódusa, vagyis a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése durván 33 ezer évvel ezelőtt vette kezdetét. Ekkoriban szinte a teljes északi féltekét jég borította, a Skandinávia nagy részét lefedő eurázsiai jégtakaró pedig nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a mostani grönlandi, a gyors regionális melegedés miatt azonban
csupán 500 év kellett ahhoz, hogy teljesen összeomoljon.
A Nature Geoscience szaklapban publikált friss tanulmányban a kutatók a Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzése nyomán arra jutottak, hogy a jégtakaró összeomlása hozzájárult a Meltwater pulse 1A nevű eseményhez – vagyis ahhoz, amikor 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint.
A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. Úgy gondoljuk, ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka
– mondta Jo Brendryen, a Bergeni Egyetem kutatója, aki szerint az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. A bolygót melegítő szén-dioxid légköri koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm.
A most bemutatott tanulmány elsősorban azért fontos, mert rávilágított arra, hogy a teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett. A grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, jelenleg rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből, Grönland és az Antarktisz egyes részei pedig jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben.
A Föld mindenütt melegszik, egyes részei azonban, mint például a sarkvidékek, sokkal gyorsabban. Sok kutató attól tart, hogy a jégtakaró Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén tovább olvad akkor is, ha a szénkibocsátás visszafogásával lassul a felmelegedés.