Az amerikai Smithsonian Intézet Globális Egészségügyi Programjának kutatói hat olyan denevér-koronavírust fedeztek fel egy mianmari barlangban, amelyek korábban ismeretlenek voltak a tudomány számára. Az új kórokozók a SARS-CoV-2-vel azonos családba tartoznak, de nem közvetlen rokonai annak. A jelenlegi tudásuk alapján a kutatók nem tartják valószínűnek, hogy az új vírusok emberre is átugorhatnak, de a jövőbeli evolúciójuk bármilyen irányt vehet, így ennek későbbi veszélyét kizárni sem lehet.

A célunk, hogy megelőzzük a vírusok emberre való átlépését. Ez rendkívül fárasztó munka, de ez az egyetlen módja annak, hogy rengeteg ember halálát megakadályozzuk, ahogy azt manapság látjuk. Emellett pénzügyileg is sokkal kisebb befektetést igényel ez a kutatás, mint a mostani [járványellenes erőfeszítések]

- mondta a Marc Valitutto, a kutatás vezetője. A virológus elmondta, hogy a felfedezéshez teljes vírusvédelmi felszerelésben kellett mintát venniük éjnek évadján az egyik mianmari barlangban élő denevérekből, illetve ürülékükből. Olyan sok denevér volt ott a beszámolók szerint, hogy néhány perc alatt több száz egyedet sikerült hálókkal befogniuk, illetve mintát venniük az ürülékükből.

A világon számos kutató felemelte a szavát annak érdekében, hogy ki kell építeni annak infrastruktúráját, hogy a jövőbeli, esetlegesen pandémiát okozó vírusokat még azelőtt elkapjuk, hogy át tudnának ugrani az emberre. Köztük magyarok is, akik közreműködtek a pontosan ezt célzó DAMA-protokoll kidolgozásában. Ebből a szempontból a denevérek különösen fontos célpontnak számítanak, hiszen köztudottan rengeteg kórokozónak, közöttük sok koronavírusnak biztosítanak menedéket.

A denevéreknek rendkívüli immunendszerük van, amely a legtöbb kórokozót képes olyan alacsony szinten tartani a szervezetükben, ami őket nem betegíti meg, de a vírus életképes marad. Az teljesen biztos, hogy az első SARS-ot és a MERS-et denevérekből eredő koronavírusok okozták, és nagyon valószínű, hogy a SARS-CoV-2-vel is ez a helyzet.

A denevérek szervezetében emellett az ebolához hasonló megbetegedéseket okozó filovírusok is megélnek. A koronavírus-járvány közepette a denevérektől való félelem miatt az amerikai vadvédelmi hivatal arra kérte a biológusokat, hogy egy ideig tartózkodjanak a denevérek természetbeli kutatásásától.

Ebben az évszázadban a emberi járványokat okozó fertőző kórokozók majdnem háromnegyede állatokról lépett át az emberre. Ennek oka alapvetően a földhasználat kiterjesztése, a természetes élőhelyek visszaszorulása, az emberi szokások megváltozása, összességében pedig az ember-állat találkozások sokkal gyakoribbá válása.

A mostani tanulmány alapjául szolgáló kutatómunka nem most, hanem 2018-ban folyt. Mianmar három barlangjában gyűjtöttek mintákat denevérektől. Az egyik ilyen helyszínen, a Linno-barlangban több mint félmillió denevér él. Gyakran felmerül az emberekben, hogy hogyan kaphatja el az ember a denevértől a fertőzést. Nos, ebbe a barlangba minden egyes éjjel turisták tömege érkezik, hogy megnézzék a több százezer denevér kétségtelenül látványos kirepülését.

Emellett a barlangok legtöbbje Mianmarban vallási kegyhelynek számít, a falusiak pedig rendszeresen járnak a barlangokba, hogy összegyűjtsék a denevérürüléket trágyázási célra. A kutatók vattapálcikákkal mintát vettek a hálóval befogott denevérek szájából és végbeléből.

Emellett nejlonponyvát feszítettek ki, hogy elkapják vele a lepottyanó guanót. Összességében 11 fajhoz tartozó 464 denevértől gyűjtöttek mintákat. Ezekben összesen hét különböző koronavírust találtak, ezek közül hat ismeretlen volt korábban a tudomány számára.

Az amerikai kormány által korábban leállított, majd most kétségbeesve újraindított PREDICT-programban (amelynek feladata éppen a mostani új koronavírushoz hasonló veszélyes kórokozók előzetes azonosítása lett volna) már több mint 150 hasonló vírust azonosítottak korábban.

A feltételezések szerint a világ denevérjei akár több ezer különböző koronavírust is hordozhatnak, amelyek nagy többségét nem ismerjük (így persze fogalmunk sem lehet arról, hogy melyek indíthatják el a következő pandémiát). A madarakban és az emlősökben pedig akár másfél millió ismeretlen vírus is tenyészhet.

Eddig azonban a virológusok nem érezték úgy, hogy a világ elismerné munkájuk fontosságát. Aztán néhány hét alatt ők lettek azok, akiktől mindenki a megváltást várja.

Korábban, amikor elmentünk előadásokat tartani a munkákról, sokszor vészmadárnak tartottak minket, akik folyton azt harsogják, hogy “Összedől az ég, csak idő kérdése, mindenki meneküljön”. Erre itt vagyunk most, és ezért fontos a munkánk

- nyilatkozta a Smithsonian magazinnak a kutatást vezető Marc Valitutto.