Míg a gazdaságra negatívan, addig a levegő minőségére láthatóan pozitívan hat a járványhelyzet. Az elmúlt hét év alatt sosem mért rekordadatok, kevesebb egészségkárosító nitrát: így járult hozzá a vesztegzár és a karantén a légszennyezettség csökkenésébe. Az eredeti cikk és infografikák a Reutersen jelentek meg.
Ez a cikk a Covering Climate Now klímamegoldásokról szóló egyhetes sorozatában jelenik meg, melyben az 50 éves Föld napjára időzítve az egész világon több mint 400 újság foglalkozik kiemelten az éghajlatváltozással. A Covering Climate Now a klímaügy jobb bemutatását célzó globális médiaegyüttműködés.
A kialakult koronavírus-járvány megelőzésére több milliárdnyi embernek tanácsolták azt, hogy maradjanak otthon. Először Kínában a hatóságok közel félmilliárd embert helyeztek vesztegzár alá, ez a világ népességének közel hét százaléka. Később a többi, járvány által erősen sújtott ország, Olaszország és Spanyolország, majd az utóbbi időkben az Egyesült Államok és India is hasonló intézkedéseket vezetett be.
Habár a korlátozások a gazdaság folyamatos visszaeséséhez vezettek, a világ legszennyezettebb városaiban lakók mégis kaptak valamit,
amivel az elmúlt évek során nem találkozhattak: tiszta levegőt.
A Reuters infografikái a NASA Global Modeling and Data Assimilation adatai alapján mutatják be, hogy a korlátozó intézkedések kezdete óta milyen drasztikusan csökkent egyes szennyezőanyagok jelenléte a levegőben. A műholdképek a légkörben található aeroszolokról gyűjtenek információt, a NASA modellje ezeket felhasználva készít becsléseket a szennyezőanyagok földfelszínhez közeli eloszlásáról.
Ezek a térképek azt mutatják, hogy hogyan esett vissza a PM2,5-nitrátszint a kínai Hupej tartományban a kormány által bevezetett utazási korlátozásokat követően. A nitrát az egyik összetevője a PM2,5-nek, részecskéinek nagyságra kb. három százaléka az emberi haj átmérőjének, így könnyen bejut a tüdőn keresztül a véráramba, szívbetegségeket, sztrókot vagy rákot okozva. A nitrát aeroszolok nitrogén-vegyületekből állnak, melyek elsősorban benzin- és dízel-kibocsátással jutnak a légkörbe.
Hamarosan kiderül, mekkora hatással volt ez az ideiglenes szünet a légszennyezésben az emberek egészségére és a környezetre, de a legegyértelműbb tanulság, hogy a nitrogénvegyületek műholdakkal mért adatait hogyan lehet felhasználni a gazdasági tevékenységek jellemzésére
- mondta Ryan Stauffer, a NASA Goddard űrrepülési központjának kutatója.
A járvány epicentrumában, Vuhanban a felszíni mérőállomások adatai is azt mutatják, hogy az év első pár hónapjában rekordalacsony volt a szennyező anyagok kibocsátása, köztük a nitrogénvegyületeké is. A nitrogén-dioxid fő kibocsátói a kipufogógáz, az erőművek és szennyvíztisztító telepek. A kutatók szerint a nitrogén-dioxid szintje már az elmúlt években is fokozatosan csökkent, azonban az idei év eséséhez hozzájárulhatott a vesztegzár is.
A következő táblázatok a szennyezőanyagok havi átlagát mutatják az elmúlt hét évre nézve Vuhanban, illetve Kína mellett Dél-Koreában, Olaszországban és Indiában.
A PM2,5 csökkenése a legfontosabb az emberek egészségének szempontjából, mivel ez az egy szennyezőanyag önmagában is olyan súlyos egészségkárosító hatásokkal köthető össze, mint a szívroham vagy akár a halál.
– mondta George D. Thurston, a New York-i Egyetem orvosi karáról.
Március elején a koronavírusos esetek jelentős növekedéséről számoltak be Dél-Koreában, azóta a felszíni mérőállomások néhány anyaggal kapcsolatban az elmúlt hét év legalacsonyabb szennyezettségi szintjeit jelentik. Habár az ország nem vezetett be jelentős korlátozásokat, a napi tevékenységek megváltozása hozzájárulhatott a csökkenéshez.
Hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol március 9-én zárták le az ország egészét, de az ország egyes északi részén már február végén életbe léptek korlátozások azokon a területeken, ahol a koronavírussal fertőzöttek száma már akkor növekedett. Az észak-olaszországi rész ipari övénél gyakran magas a légszennyezettség, erre az évre azonban mást mutatnak a számítások:
A felszíni állomásokon mért adatok szerint Észak-Olaszországban leginkább a nitrogén-dioxid kibocsátás mértéke csökkent. A vírus által legjobban sújtott Bergamóban határozottan javult a levegőminőség.
Újdelhi és India egyéb északi nagyvárosai minden télen szmogtakaróba burkolóznak, a helyi gazdák ekkor égetik a növényi maradványokat. A levegő azután tavaszra ki szokott kicsit tisztulni.
Idén viszont az év első hónapjaiban a szennyezőanyagok jelentős csökkenése tapasztalható, amihez nagyban hozzájárulhatott a miniszterelnök, Narendra Modi által közel 1,3 milliárd emberre elrendelt karantén. De más lehetséges tényezők is okozhatják a javulást. Pallavi Pant, a bostoni Health Effects Institute levegőminőséggel foglalkozó kutatója szerint:
A légszennyezés szintjét gyakran befolyásolják a helyi időjárási viszonyok, például a hőmérséklet vagy a szélsebesség. Számos korai becslés azt mutatja, hogy a légszennyezés visszaesik azokban a régiókban, ahol a vesztegzárat bevezették, de minden elemzésnél fontos, hogy az összes releváns tényezőt figyelembe vegyük.
A kinti levegő minősége mellett a kutatók arra is kíváncsiak, hogy változik a beltéri levegő minősége annak fényében, hogy sok millió ember a szokásosnál hosszabb ideig tartózkodik az otthonában. Pant szerint ugyanis
amíg a kinti levegő minőségének javulásáról beszélünk, addig az emberek idejük jelentős részét bent töltik, így ebben az időszakban megváltozhat, mennyire kiszolgáltatottak a beltéri légszennyezésnek az emberek.
(Borítókép: Peking belvárosa 2020. április 22-én. Fotó: Thomas Peter / Reuters)