Az elmúlt hónapokban minden országban központi problémává vált az, hogy pontosan hogyan kellene megküzdeni a koronavírus-járvánnyal, a megoldások radikálisan is eltérhetnek két ország között. Ebben a helyzetben meglehetősen furcsa kijelentést tett egy izraeli professzor, aki állítja: akármit teszünk, ugyanaz lesz a végeredmény, a vírus ugyanis önkorlátozó, és az intézkedésektől függetlenül 70 nap után eltűnik – írja a Telegraph.
Isaac Ben-Israel, a Tel-avivi Egyetem biztonsági képzésének vezetője, illetve a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Tanács elnöke saját elemzései alapján arra jutott, hogy a járvány 40 nap után ér a csúcsra, ezt követően viszont mindenhol rohamos visszaesést lehet tapasztalni. Ben-Israel számításai alapján az összes fertőzéshez viszonyítva a naponta bekövetkező újabb fertőzések aránya 30 százalék környékén indul, hat hét után 10 százalékra esik vissza, még egy héttel később pedig kevesebb mint 5 százalék lesz az arány.
A professzor az egyelőre még nem lektorált tanulmányában azt írta, hogy ez a minta konzisztensen megfigyelhető minden országban, függetlenül a bevezetett intézkedések súlyától. Az elemzések alapján a szigorú karantént bevezető országoknál hasonló a helyzet, mint a megengedőbb, a mindennapi életet nem igazán korlátozó intézkedéseket alkalmazóknál, Ben-Israel szerint pedig emiatt
sok ország alig észlelhető hatásért cserébe bénítja meg a gazdaságát.
Azt persze érdemes kiemelni, hogy a kutató számairól nehéz megállapítani, hogy helytállóak-e, mert még a járványt nagyon lazán kezelő Svédországban is vannak korlátozások, és a társadalom is egészen máshogy áll hozzá a kérdéshez. Ebben a helyzetben nincsen klasszikus értelemben vett viszonyítási alap, két olyan országot sem lehetne találni, amelyek pontosan ugyanúgy kezelnék a járványt, így összehasonlítani is nehéz lenne őket.
A Telegraph szakértői emellett arra is rámutattak, hogy maguk az adatok sem feltétlenül megbízhatóak, egyrészt mert országonként eltérnek, másrészt a vírus vélhetően a legtöbb helyen korábban jelent meg az első rögzített esetnél. A grafikonokon ugyanakkor tényleg meg lehet figyelni trendeket, melyek alapján a csúcs valahol 60 és 80 nap között lehet, ezt követően pedig tényleg csökkenő tendencia mutatkozik a fertőzésekben.
Azt Ben-Israel sem tudta megmondani, hogy pontosan mi állhat a jelenség hátterében, mikor erről kérdezték, nem zárta ki a klímát, de azt sem, hogy a vírusnak egyszerűen ennyi az élettartama. Az önkorlátozó betegségek nem ismeretlenek a tudomány számára, a kolera például egyes helyeken kihal, ha a környezetben feltűnik egy bizonyos vírus. De ilyen az influenza is, ami a hőmérséklet növekedésével tűnik el, vagy a megfázást okozó koronavírusok, amelyek szintén ősszel és télen fertőznek leginkább.
Az izraeli kutatók az adatok alapján most arra kérik az izraeli kormányt, hogy oldják fel a karantént, és helyezzék előtérbe a maszkviselést, a tesztelést, valamint tartsák érvényben a tömegrendezvények tiltását. Brit kutatók szerint ugyanakkor hiba lenne azt gondolni, hogy a távolságtartás és a népesség otthontartása nem befolyásolja a járvány intenzitását. Babak Javid, a Cambridge University Hospitals szaktanácsadója szerint az intézkedések hatásának kétségbe vonásával az izraeli kutatók figyelmen kívül hagyják a fertőző betegségek terjedésének alapvető dinamikáját.
Alapvetően helyes az a feltételezés, hogy ha a járványt hagyjuk exponenciálisan terjedni, akkor egy idő után vissza fog esni a fertőzések száma, de csak akkor, ha a népesség nagy része már átesett a betegségen. Akkor nem, ha a megelőző intézkedések eleve lecsökkentették a fertőzöttek számát
– mondta Javid, aki szerint erre tökéletes példa az első hullámot példásan kezelő Szingapúr, ahol a tömött munkásszállókon berobbanó vírus miatt ismét meredeken nő a fertőzöttek száma.
(Borítókép: Amir Levy / Getty Images)