A SARS-CoV-2 a koronavírusok családjába tartozó RNS vírus. Ha a szerkezeti képét vizsgáljuk, megfigyelhetjük a vírus felszínén jelen lévő S-fehérjéket, melyek elektronmikroszkóppal vizsgálva korona alakban helyezkednek el. A koronavírusok 1930 óta ismertek, de az új törzset a világjárvány miatt nagy figyelem övezi napjainkban.
Az új koronavírus örökítőanyaga egyszálú RNS, melynek információtartalma 30 kilobájt (az emberi genom 700 MB). Miután a vírus bejut a gazdatestbe, a sejtekben található riboszómához kötődik és így sokszorozza a saját örökítőanyagát. A gazdatest immunrendszerétől függően alakul ki a WHO által COVID-19-nek elnevezett betegség. A szervezetben jelen lehet a vírus tünet nélkül, enyhe, illetve közepes tünetekkel és súlyos következményekkel járhat immunhiányos állapotban vagy idős embereknél.
A vírusról tudott, hogy megtámadja a tüdőt, szívet, májat és vesét, de úgy tűnik, az agy is potenciális célpontja a SARS-CoV-2 vírusnak.
Kutatások azt mutatják, hogy a humán szövetbe az ACE-2 receptorokon keresztül jut be a koronavírus. A központi idegrendszer nem tartalmaz sok ilyen receptort, mégsincs biztonságban az ilyen vírusokkal szemben. Egérvizsgálatokban, amikor orron keresztül juttatták be a vírust, az állatok elpusztultak mielőtt a vírus elérte volna a tüdőt. Kutatások azt mutatják, hogy a halálos kimenetelt okozhatja az agyi területek megtámadása is.
Az optimális védekezési protokoll az egyénekre és a társadalomra való tekintettel is a házi karantén. Sajnos ez a megoldás az emberi kapcsolatok lehetőségét minimalizálja, ami pszichés és mentális rendellenességeket eredményezhet, mint az ingerlékenység, álmatlanság, félelem, szorongás vagy koncentrációs problémák.
Az adatok azt mutatják, hogy a depresszió, szorongás és a poszttraumás rendellenességek szignifikáns befolyással bírnak az immunrendszer működésére, gyulladásos folyamatok indukálásával. A házi karantén okozta mentális problémák tehát gyengíthetik az immunrendszert, így sebezhetőbbé téve a szervezetet. Összegezve, a SARS-CoV-2 vírus közvetlenül, vagy közvetett úton, de negatív hatással van a központi idegrendszerre.
A vírus általi megfertőződést sok esetben nem tudjuk elkerülni és az edzettség magas szintje sem jelent védelmet ezzel szemben - de a megbetegedés lefolyása változó lehet az edzettség függvényében. A megbetegedések nyomonkövetése után kimondható, hogy a 60 év alattiaknál kevésbé komoly tünetek jelentkeznek és a halálozási arány is alacsonyabb, mint a 60 évnél idősebbek esetében. Ismerünk azonban profi sportolókat is, akik elkapták a vírust, illetve olyan esetekről is beszámoltak, ahol középkorú, magas fittségi mutatóval rendelkező embereknél bizonyult halálosnak a megbetegedés. A rendelkezésre álló statisztikák alapján nehéz lenne biztosat állítani ebben a témakörben, de az kimondható és jól dokumentált, hogy az edzés, és a hatására megnövekedett fittségi szint növeli az immunrendszer hatékonyságát, ami befolyásolhatja a koronavírus tüneteinek súlyosságát.
A mentális diszfunkciók normalizálására megoldást nyújthat a rendszeres testedzés. A depresszió hatása számos agyi területen kimutatható, elsősorban a hipokampusz működését befolyásolja. Ez az agyi terület szerepet játszik az érzelmek feldolgozásában, a stressz szabályozásában, illetve az emlékező képességben. Ezen a területen is kimutatható a rendszeres testedzés pozitív hatása, ami a kognitív funkciók javulásában mutatkozik meg.
Ismert, hogy testedzés hatására a hipokampuszban, agy azon területén, mely a legfontosabb a memóriában, új idegsejtek születnek neuronális őssejtekből, valamint növekszik az idegsejtek nyúlványainak, az axonnak és dendriteknek a képződési képessége, így a kapcsolódási hatékonyságuk az idegrendszerben. Testedzés hatására plasztikusabb, alkalmazkodóbb lesz a hipokampusz. Szintén nagyon fontos, hogy a testedzés hatására jelentősen megnő az agyi eredetű növekedési faktor (BDNF) mennyisége, és ez a faktor javítja a szinapszisok hatékonyságát, szerepet játszik az új idegsejtek képződésében, a hatékonyabb memóriában és fontos antidepresszáns hatása is van.
Széles körben ismert, hogy a testedzés hatására az agy opioidokat, fájdalomcsökkentő, örömszerző vegyületeket termel.
Az endorfinok is ilyen vegyületek, melyek mennyiségét lehet testedzéssel növelni és ez sokat segíthet a mentális fittség megőrzésében. Az is régóta ismert, hogy a testedzés jelentősen javítja az idegsejtek antioxidáns védelmét és ellenállását a szabadgyökökkel szemben. A szabadgyökök nagyon reaktív molekulák, amelyek kölcsönhatásba lépnek mindenféle sejtalkotókkal és megváltoztatják azok szerkezetét. Magas koncentrációban veszélyeztetik a sejtek funkcióit és csökkentik élettartamukat. Nemrégen publikáltuk, hogy a testedzés hatására megváltozik a bélrendszerben a baktériumflóra, a mikrobiom, olyan transzgenikus egereken, melyek az emberi Alzheimer-kórra jellemző tüneteket hordoznak. Találtunk olyan baktériumot is, amelynek a mennyisége korrelált az állatok memóriafunkciójával. A bél mikrobiomja így nemcsak az elhízásban, a gyulladási folyamatokban, de az agy direkt szabályozásában is részt vesz, és fontos tudni, hogy a testedzés a bélflórára gyakorolt hatásán keresztül is neuroprotektív.
Mivel az új koronavírus elleni oltóanyag még nem áll rendelkezésre, ezért más megvalósítható védekezési módszert is szem előtt kell tartani. Ezt az immunrendszer megerősítésével érhetjük el. A testedzés egészségmegőrző szerepe széles körben ismert. Ahhoz, hogy ezt a hatását vizsgáljuk, mindig az intenzitás és terjedelem oldalt kell meghatároznunk.
A rendelkezésre álló adatok alapján az immunrendszer erősítésére a mérsékelt intenzitású, 30-45 perces időtartamú edzés lehet a legalkalmasabb.
Sok tanulmány vitatkozik arról, hogy az agyi funkciók fejlesztésére és óvására milyen edzésterhelés a legmegfelelőbb, de úgy fest, hogy ez nagyban függ a kortól, a nemtől, az edzettségtől és a táplálkozástól is. Mivel az idős korú populáció van a legnagyobb veszélyben most, és általánosságban is elmondható, hogy a mérsékelt intenzitású aerob terhelés náluk fejti ki legjobban a hatását, ezért nekik heti 2-3-szor minimum 30 perc időtartamban ilyen edzésterhelés javasolt (az agyi funkciók karbantartása érdekében is). Tartsuk mindig szem előtt, hogy a testedzésnek rendkívül komplex, az egész szervezetet befolyásló hatása van, így nemcsak a vázizmokat, a szívet, az anyagcsere folyamatokat befolyásolja, de nagyon kedvezően hat a központi idegrendszerre is. Soha nem késő elkezdeni, de magunk elleni bűn a fizikai lustaság!
(A szerző az MTA doktora, a Testnevelési Egyetem tanára)
(Borítókép:Francia sportoló edz otthonában, a Párizs közelében fekvő L'Hay-les-Roses településen 2020. április 3-án. Fotó: Franck Fife / AFP)