Nem nagyon van még egy ország, aminek a saját méretéhez képest hosszabb a határszakasza, illetve intenzívebb a gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolata Kínával, mint Vietnámnak. Ennek ellenére az országból megdöbbentően kevés, 270 fertőzést jelentettek (akik közül 140-en már meggyógyultak), és még egyetlen elhunyt fertőzöttet sem. Kérdés, hogy mindezt minek tulajdoníthatjuk. A vezetés eltitkolja a sokkal rosszabb valós állapotokat, vagy tényleg tudnak valamit, amivel sikerült megállítani a járványt?
Vietnámban 97 millióan laknak. Ha olyan arányban lennének ott a regisztrált fertőzöttek, illetve a halálos áldozatok, mint az egyébként mérsékelten fertőzött Magyarországon, akkor legalább 26 ezer embernél kellett volna kimutatniuk a koronavírust, és mára 2800-nál is többen hunytak volna el. A hivatalos adatok szerint azonban alig tizedennyi fertőzött van az országban, és a betegségben még nem halt meg senki.
A londoni Kings College és a Bath-i Egyetem kutatói tanulmányukban a vietnámi védekezési stratégiát elemzik. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a közölt hivatalos adatok hitelesek. A jelenlegi helyzetben nem tehettek mást, hiszen minden egyéb megközelítés puszta spekuláción alapult volna.
Bármennyire is hiszünk vagy nem hiszünk a vietnámi rezsim őszinteségében, az nyilvánvalónak látszik, hogy az országban közel sem harapódzott el annyira a járvány, mint azt három hónapja várni lehetett volna.
A megállapításokból az a gyakran hangoztatott vélemény látszik igazolódni, hogy diktatúrában könnyebb védekezni a járványok ellen:
Noha ezek az intézkedések talán nem összeegyeztethetők a polgári szabadságjogokkal, esszenciálisnak bizonyultak a járvány kordában tartásához
- írják a szakértők. A bevezetett vietnámi intézkedésekben semmi különleges nincs, ugyanezeket szinte mindenhol életbe léptették, kisebb-nagyobb következetességgel. A szerzők szerint azonban a következetesség és a szigor lehet az a tényező, amely - a hivatalos adatok alapján - sikeressé tette őket eddig.
Február óta minden Vietnámba érkező légi utasnál lázat mérnek, kötelező nyilatkoznia az egészségi állapotáról, az elérhetőségéről és arról, hogy korábban hol járt. Ezek az intézkedések azóta mindenkire vonatkoznak, aki bármilyen úton be akar lépni a nagyvárosokba, illetve a kormányzati épületekbe vagy kórházakba. A lázasokat letesztelik, azokat pedig, akik nem mondtak igazat a kikérdezéskor, eljárás alá vonják. Hasonló ellenőrzéseket vezettek be szinte minden bankban, étteremben, sőt társasházakban is.
A tesztelés terén a dél-koreai mintát követik Vietnámban, vagyis tesztelőállomásokat állítottak fel szerte az országban, ahol bármely lakos leteszteltetheti magát. Nem szükséges ehhez, hogy kapcsolatba kerüljön igazolt fertőzöttel, de még az se, hogy tünetei legyenek.
Az igazolt fertőzött kontaktjait karanténba helyezik - időnként egész utcákat, sőt falvakat. Vietnámban március elejéig három helyi gyártású tesztkészletet törzskönyveztek, mindegyik ára 8000 forintnyi helyi pénz alatt van.
A külföldről hazatérő vietnámiaknak, illetve a Vietnámba érkező külföldieknek, kivétel nélkül karanténba kell vonulniuk 14 napra. Ugyanez igaz mindenkire, aki igazoltan fertőzött személlyel került kapcsolatba. A fertőzöttek adatait nyilvánosságra hozzák, és felszólítják a lakosokat, hogy aki kapcsolatba került velük, izolálja magát. Természetesen, ha a hatóságok azonosítják a kontaktszemélyeket, kötelező karantént írnak elő számukra, függetlenül a tüneteiktől vagy azok hiányától.
Március közepétől lezárásokat is életbe léptettek, amelyek nem érintik az egész országot, csak meghatározott városokat, illetve városrészeket. Ennek hatására mégis országos kiterjedésű utazási korlátozások léptek életbe, hiszen alig nyílik mód még a vietnámiak számára is, hogy városok között utazzanak.
Például Danang városba csak a helyi lakcímmel rendelkezők léphetnek be viszonylag szabadon. Bárki, aki nem ott lakik, csak 14 napos, az állam által kijelölt helyszínen eltöltött karanténidőszak után léphet be a városba. A karantén idején a kosztot-kvártélyt az illetőnek kell fizetnie. Ez nyilván erősen lecsökkenti a beutazó kedvet.
Egész falvakat zárnak karanténba, már egyetlen behurcolt fertőzés esetén is. Miután Hanoiban a 3200 ágyas Bach Mai kórházban egy fertőzött alkalmazottat találtak, karanténba zárták az egész intézményt. Eközben sok üzletet bezártak, a turizmus és a légi közlekedés pedig gyakorlatilag leállt.
Noha a vietnámi szólás- és tájékoztatási szabadság nem összevethető a demokráciákban megszokott mértékkel, az nem állítható, hogy a kormány valaha is megpróbálta volna a szőnyeg alá söpörni a koronavírus-járvány okozta problémát. Már január elejétől fogva az állam minden elérhető csatornán (és Vietnámban minden csatorna elérhető az állam számára) azt üzente az embereknek, hogy a koronavírust komolyan kell venni, nem csak egy erősebb influenzáról van szó.
Nincs olyan nap, hogy az emberekre ne záporoznának a legkülönfélébb kormányzati funkcionáriusok nevében küldött üzenetek. Ezek megjelennek a legmodernebb chatalkalmazásokonban ugyanúgy, ahogy a jó öreg szocialista-realista propagandaposztereken. Még bélyegsorozatot is kiadtak a járványról. Ezek az üzenetek rendszerint arról szólnak, hogy mit kell tenni, hogy csökkentsék a fertőzés veszélyét, ami más országokban is megszokott.
Ugyanakkor Vietnámban - ahol az adatvédelem és a személyiségi jogok nyilván nem esnek olyan nagy súllyal a latba, mint nyugaton - az is teljesen nyilvános, hogy ki fertőződött meg, és hol járt. Így például az egészségügyi minisztérium a Vietnámban népszerű Zalo chatappon keresztül üzente meg a felhasználóknak, hogy a Lucky Star edzőteremben járt egy fertőzött, és keresik a további látogatóikat, akik így kapcsolatba kerülhettek vele.
Amikor egy-egy fertőzött elszökik a karanténből (ami igen ritka), bemondják a tévéhíradóban, hogy merre járt (itt a 237-es, itt pedig a 243-as elszökött beteg útvonalát ismertetik).
A vietnámi stratégia három pillére talán nem teljesen egyeznek a liberális elvekkel, mégis működnek. Az egészségügyi rendszernek van ideje minden beteget kezelni, és így sikerül nullán tartani a covid-19-ben hunytak számát. Vietnám ilyenformán fontos leckét kínál minden fejlődő ország számára
- zárják írásukat a brit tudósok.
(Borítókép: Vérből megállapítható koronavírus gyorsteszteket végeznek a főváros egyik piacán. Fotó: Linh Pham / Getty Images Hungary)