Elsőre elég futurisztikusnak tűnik azon gondolkodni, hogy milyen hangokat adjon ki egy robot ahhoz, hogy érzelmeket fejezzen ki. Manapság ugyanakkor már a robotika szakemberei számára is lényeges kérdésről van szó, melyhez már az állati viselkedést vizsgáló etológusok segítségét is igénybe veszik, hiszen az állatok hangadása is fejezhet ki érzelmeket. Magyar kutatók fogtak össze, és eredtek a kérdés nyomába, friss tanulmányukból pedig többek közt az is kiderült, hogy még a legegyszerűbb, csipogásszerű hangokban is képesek vagyunk érzelmet felismerni – olvasható az ELTE TTK Biológiai Intézetének honlapján.
Már most találkozhatunk emberekkel együttműködő robotokkal, ám szerepük a jövőben csak bővülni fog. Az ismertebb robotikai kutatásokból kiindulva azt hihetnénk, a segítő robotok például az emberekhez hasonlóan fognak kinézni, mozogni és beszélni, de ez kevéssé valószínű. Egyrészt ehhez technológiailag még rengeteget kéne fejlődni – a filmekben látott szuperrobotok csak a fantázia szülöttei –, másrészt az embert mintázó robotok inkább viszolygást, félelmet válthatnak ki épp azokban, akiknek segíteniük kéne. Csakúgy mint egy emberszerű, de nem emberként viselkedő zombi tenné.
– mondta Gácsi Márta, a kutatás vezetője, aki úgy véli, hogy a robotokra inkább külön fajként kellene tekinteni, és a szerepüknek, képességeiknek megfelelően alakítani a kommunikációjukat.
Korcsok Beáta, a cikk első szerzője elmondta, hogy nemcsak emberi hangokból tudunk könnyen következtetni arra, mit érezhetnek a hangot kiadók az adott pillanatban, ugyanez igaz sok más szárazföldi emlősre, például malacok és kutyák hangjára is. Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképző szervek alapvetően megegyeznek, így hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak. Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek.
Az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói a Scientific Reports szaklapban frissen publikált tanulmányukban arra keresték a választ, hogyan tudunk robotok számára olyan mesterséges hangokat létrehozni, melyekkel az állatokhoz hasonlóan ők is képesek szavak nélkül érzelmeket kifejezni. A kutatók a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, melyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatóak.
A hangmagasság és a hanghossz változtatásával és több, állati hangadásokra jellemző paraméter hozzáadásával a kutatók közel 600 mesterséges hangot hoztak létre, melyek az egyszerű gépi pittyegéstől kezdve az emlős hangképzés működését modellező komplex hangokig terjedtek. A hangokat a kutatás több, mint 230 önkéntes résztvevője egy online kérdőívben értékelte. Arra a két egyszerű kérdésre kellett válaszolniuk, hogy
A tanulmány alapján az emberek a mesterséges hangok értékelésekor is az állati és emberi hangoknál megfigyelt egyszerű szabályszerűségeket követték. A rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, a magas hangokat pedig intenzívebbnek értékelték a hangok biológiai komplexitásától függetlenül, ami alátámasztja azt a korábbi elképzelést, hogy a kutatásban vizsgált érzelemkódoló szabályszerűségek nagyon ősiek lehetnek.
Faragó Tamás, az ELTE kutatója elmondta, hogy az, hogy még a legegyszerűbb, csipogásszerű hangokban is képesek vagyunk érzelmet felismerni arra utal, hogy ezek a szabályok fajtól függetlenül működnek, és a szárazföldi emlősök nemcsak hasonló módon adják ki a hasonló érzelmeket kifejező hangokat, hanem a hangokat feldolgozó neurális folyamatok is hasonlóak lehetnek a szárazföldi emlősök körében. A létrehozott hangok hatását a kutatók hamarosan saját fejlesztésű szociális robotjuk, Biscee segítségével valós élethelyzetekben is vizsgálni fogják.