Magyar kutatók először írtak le állatokon az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között összefüggést. Az ELTE szakértőinek friss tanulmányából kiderült, hogy az ún. alvási orsók megnövekedett frekvenciája, amit az embereknél korábban a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba, a kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár – olvasható az ELTE TTK honlapján.

Az alvási orsók az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok, az ELTE kutatóinak a Scientific Reports lapban megjelent tanulmánya pedig kutyákon elsőként mutatott ki ezek frekvenciája és a kognitív leépülés közti összefüggést. Dr. Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program vezetője elmondta, hogy korábban leírták, hogy az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszik, és mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételezték, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek.

A kutatók a tanulmány elkészítéséhez 58 idős kutya gazdáját hívták be az ELTE Etológia Tanszékre, ahol a kutyáknak jutalomfalatokat kellett megkeresniük. Ezzel kapcsolatban

• először azt vizsgálták, hogy képesek-e felidézni a kutyák, hogy öt rejtekhely közül melyikben van jutalom,
• később nehezebb feladatokat kaptak az állatok, például megtanulták azt, hogy a jutalom két egyforma tányér közül mindig a jobb oldaliban van, majd a kutatók megcserélték a jutalom helyét – az idős kutyák rendszerint rugalmatlanok és az efféle cseréhez nehezen alkalmazkodnak,
• a feladatok után pedig a kutyák a TTK KPI alváslaboratóriumában aludtak egyet.

Három hónappal később aztán ismét felvették ugyanezeket az adatokat, az így kapott adatokkal pedig egyrészt számszerűsíteni tudták az időben egymáshoz közel mért viselkedéses és alvási összefüggéseket, másrészt pedig az is kiderült, hogy az eltelt időben történt-e változás. Ivaylo Iotchev, a kutyák alvási orsójának felismerésére képes algoritmus megalkotója elmondta, hogy mivel eddig csak egyetlen humán vizsgálat hozta összefüggésbe az alvási orsók frekvenciáját az időskori demenciával, némileg meglepte, hogy kutyáknál is ezt az eredményt találták.

Mint kiderült, az orsók jellegzetességei közül kizárólag frekvenciája jelezte a kutyák tanulási feladatban nyújtott teljesítményét, de ez végül megbízható mérőszámnak bizonyult. Dr. Kis Anna, a családi kutyákon végzett EEG kutatások egyik megalapítója szerint tulajdonképpen érthető, hogy az alvási orsók frekvenciája hosszabb időn keresztül is változatlan, mivel ezt, ellentétben az orsók előfordulási gyakoriságával, nem befolyásolják az új élmények, információk.

A szerzők ugyanakkor óvatosak az eredmények értelmezésével, az alvási orsók frekvenciája ugyanis csak a tanulási teljesítménnyel függött össze, a memóriával nem. A kutatást azért így is jelentősnek tartják, mert tudomásunk szerint először sikerült állatokon is leírni alvási orsón alapuló kognitív öregedési markert.