Az elmúlt másfél hónapban az otthon tartózkodás felnagyíthatta a munkavégzéshez szükséges informatikai ismeretek hiányát, hiszen mindenki csak magára támaszkodhat, körülményesebb távolról segítséget kérni egy kollégától. 

Felméréseken a megkérdezettek 90 százaléka mondja azt, hogy jól ért a digitális technológiákhoz, a valódi teszteken jó esetben 40-50 százalékra igaz ez

– mondta Jakub Christoph, a digitális írástudást tanúsító bizonyítványt kiállító ECDL Alapítvány európai fejlesztésekért felelős vezetője. Még csak nem is a programozásról van szó, amit mindenhol csodafegyvernek tekintenek, hanem jóval alapvetőbb digitális munkaeszközök és alkalmazások kezeléséről. 

„Sokan úgy vélik, hogy a fiatalok ozmózissal magukba szippantják a technológiai tudást, ami a modern élethez szükséges, és a szülők büszkék rájuk, hogy milyen könnyen tudnak Youtube-videót készíteni. De ez a Google érdeme, hogy intuitív a terméke, ez a fajta tudás nem konvertálódik munkahelyeken igényelt tudássá. Így időbe telik, amíg produktívvá válnak, és mindaddig a kollégáik idejét pazarolják, akiktől segítséget kérnek.”

Az ECDL-t 1996-ban azért hozták létre, hogy az emberek számítógépes tudását világszerte egységesen mérjék fel, és egy Calcuttában működő cégnek is legyen némi elképzelése arról, hogy mit tud egy Budapesten levizsgázott munkavállaló. Hazánkban a megalapítást követő évtől lehet ECDL-vizsgát tenni kétszáz vizsgaközpontban, a bizonyítványt pedig a képzést felügyelő Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság bocsátja ki, az idei évtől kezdve már elektronikus formátumban. 

Az ezredfordulón számítógépes jogosítványnak is becézték, a számítógéphez profin értők némi lenézéssel, mert nagyjából annyit jelentett az ECDL, hogy az illető tudja kezelni a Wordöt meg az Excelt. „Sokan nem tudják, hogy az ECDL, amit Európán kívül ICDL-ként ismernek, követte a technológia változásait, és teljesen más, mint húsz évvel ezelőtt. Nemcsak egy új logónk van, sokkal szélesebb körű a változás” – mondta Jakub Christoph. Az ICDL nevet most világszerte bevezetik, jelezve a frissülést, és hogy ez egy globális szabvánnyá nőtte ki magát.

A táblázatkezelést és a prezentációk készítését olyan fontos új témák egészítették ki az elmúlt években, mint a IT-biztonság, az információs írástudás, a digitális marketing. „Azt is észrevettük, hogy az iskolákban másfajta a digitális képességekre van szükség, mint a munkahelyeken, például a diákoknál inkább az a feladat, hogy készítsenek egy prezentációt a történelemleckéhez, míg a dolgozóktól azt kérjük, hogy készítsenek egy prezentációt a vállalatról.”

„Vannak olyan szoftverek is, amelyek már nem úgy relevánsak, mint régen. Az adatbázis-kezelési modulunk Microsoft Accessre épül, ebben teszteljük a tanulókat, pedig nem ismerek egyetlen céget sem, amely Accesst használna. Az Access átalakult egy munkahelyen használt szoftverből egy képzési platformmá. A képszerkesztés modul is megváltozott, kiterjesztettük multimédiás modullá, alapvető hang- és videószerkesztési ismeretekkel egészítettük ki, mert az alapvető multimédiás tudás sok szakmában alapkövetelmény” – sorolta Jakub a példákat arra, hogy ma már nem kell táblázatkezelésből és szövegszerkesztésből vizsgázni, ha valakinek a munkájához jobban passzol a multimédia, a digitális marketing és az adatvédelem.

Vannak még jobban szakmákra célzott tananyagok is, ezek ICDL Professional néven futnak. Persze annak is ismernie kell a szövegszerkesztőt és a közös online munka alapjait, aki a pénzügyi szektorban dolgozik, de a táblázatokat már a pénzügyeknek és könyvelésnek megfelelő módon kell tudnia kezelni, szükség lehet adatelemző és adatvizualizációs szoftverek ismeretére, mint a Power BI.

Az ICDL Insights pedig olyan új koncepciókba ad betekintést, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc, az ipar 4.0 és a Dolgok Internete, az IoT. Ezek a modulok olyan menedzsereknek szólnak, akik nem az informatika területén dolgoznak, de fontos lehet megismerniük az ezekben rejlő lehetőségeket, illetve a fenyegetéseket. Olyan kisvállalatoknak szánják az Insightsot, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy 5-10 munkavállalóból egyvalakit elküldjenek egy féléves nappali képzésre.

A hazai vizsgaközpontokban a Neumann Társaság irányításával a járvány kitörését követő hetekben kialakították az online vizsgázás lehetőségét, így több ezer magyar diák online is leteheti a vizsgáját, ha stabil netkapcsolatot biztosít, és webkamerával tud kommunikálni a vizsgabiztossal.

"Sokan úgy gondolják, hogy ehhez közel vagyunk, de szerintem nagyon messze" – mondta Jakub Christoph. A felmérések azt mutatják, hogy a legjobban teljesítő országokban is a lakosság csupán 50 százalékának van az alapvetőnél jobb informatikai szakértelme.