Még mindig sok a kérdőjel és a bizonytalanság az új koronavírus körül, de a kutatók gőzerővel dolgoznak azon, hogy a lehető legtöbb kérdésre választ tudjanak adni nemcsak a kezeléssel és a gyógymódokkal, de a terjedés módjával kapcsolatban is.

A szúnyogcsípés alapvetően nem egy kellemes dolog, de az esetek jelentős százalékában a bőrpíren és a viszketésen túl nem okoz komolyabb gondot. Ugyanakkor a történelemben számos olyan megbetegedést jegyeztek már fel, amiket a szúnyogok is terjeszthetnek. A trópusi területeken ilyen a malária, a sárgaláz, a zika- vagy a dengue-láz. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint itthon a nyugat-nílusi betegség jelent már meg szúnyogok miatt, Olaszországban és Franciaországban a chikungunya-láz, míg Franciaországban és Horvátországban a dengue bukkant fel, de egyik sem olyan mértékben, hogy attól tartani kellene.

Hogyan terjeszthetnek a szúnyogok betegségeket?

Nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére, és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja képes arra, hogy szúnyogcsípéssel terjedjen. Az éghajlat is nagyban befolyásolja, hogy kell-e aggódni a szúnyogcsípéssel terjedő fertőzések miatt.

Amikor egy szúnyog megcsíp valakit, akkor a nyálával együtt kórokozók is bejuthatnak a szervezetbe. Hogy át tudjon adni fertőzést, ahhoz azonban még így is egyszerre több feltételnek kell teljesülnie:

• Kell egy kórokozó, amit a szúnyog hordoz, amit a korábbi csípésével állatból vagy emberből vehet fel. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdatest, vagyis a fertőző forrás vérében, hogy a szúnyog felvehesse.

• Ha megvan a kórokozó, annak fejlődnie vagy szaporodnia kell a szúnyogban, és bele kell kerülnie a nyálába úgy, hogy közben magát a szúnyogot nem öli meg vagy nem gyengíti le túlságosan. Ehhez legtöbbször napokra vagy hetekre, illetve megfelelő hőmérsékletre van szükség.

• Mikor a szúnyog megcsíp valakit, akkor ezt a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia az új gazdának.

• Az új gazdának pedig fogékonynak kell lennie a fertőzésre.

Elizabeth McGraw, a Pennsylvania Állami Egyetem professzora és a fertőző betegségek központjának igazgatója járta körbe a kérdést, hogy mi a helyzet konkrétan az új koronavírus és a szúnyogok kapcsolatában.

Nem gondolják, hogy a szúnyogok veszélyt jelentenének

Sem a WHO-nál, sem más kutatóknál nem merült fel eddig annak a lehetősége, hogy a szúnyogok alkalmasak lennének terjeszteni a fertőzést, de azért szeretnék egyértelműen kizárni ennek eshetőségét is.

Tudjuk, hogy ez egy légúti fertőzés, ami leggyakrabban a légutakból kijutó cseppek formájában fertőz. Azt is tudjuk, hogy az új koronavírussal hasonlóságot mutató MERS- és SARS-vírusok sem terjedtek a szúnyogok által.

Ezek az információk azért fontosak McGraw szerint, mert a MERS és a SARS, amik alapvetően nagyon hasonlítanak az új koronavírusra, szintén gyorsan terjedtek, igaz korántsem olyan mértékben, mint a mostani világjárvány. Ugyanakkor sokat tanulhatunk abból, ha megnézzük az előző járványok terjedését.

Az új koronavírus a levegőben terjed, és bár azt is tudjuk, hogy a vérre is hatással van, mert befolyásolja a véralvadást, a kutatók nem találják megalapozottnak, hogy a fentebb említett feltételek mindegyike fennállna. Azaz jelenlegi ismereteink szerint

Ez jó hír lehet azoknak, akik reménykednek egy vízparti vakációban, viszont nem jelenti azt, hogy a többi óvintézkedés ne lenne javasolt. Vagyis a szúnyogot közel lehet magunkhoz engedni, más embereket viszont továbbra sem ajánlatos.