Saját bevallásuk alapján rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a koronavírus-járvány miatt az Amazónia bennszülöttjei. A mostani helyzetben nemcsak attól kell tartaniuk, hogy a vírus népirtást vihet végbe a kiszolgáltatott népcsoport körében, hanem attól is, hogy az ország szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro kihasználja a kínálkozó lehetőséget, és a járvány leple alatt újabb támadást intéz az esőerdők felé – írja a Guardian.
Álláspontjuk szerint egy, jelenleg a kongresszusi jóváhagyásra váró rendelet, valamint a bennszülöttek védelmére létrehozott Nemzeti Indián Alapítványnál (FUNAI) bevezetett új szabályok lényegében legalizálják a földek felvásárlását a védett erdőkben és a bennszülött rezervátumok területein is. Bolsonaro korábban is többször kifejezte már ellenérzéseit a brazil bennszülöttekkel szemben, és az is köztudott, hogy támogatja az amazóniai esőerdő kitermelését, így nem meglepő módon népszerű a farmerek, a mindenhol olaj után fúró wildcatterek, favágók és földvásárlók körében.
Az elnök tavaly decemberben kibocsátott, MP910 nevű rendeletében megengedte a farmereknek, hogy legálisan birtokba vehessenek legfeljebb 2500 hektárnyi illegálisan kisajátított, a kormány tulajdonában lévő földet. Ez alapvetően korábban is engedélyezett volt, ám a korábbi szabályozás értelmében csak 2011-ig kisajátított földekkel, eben a rendeletben pedig ez a korlát 2018-ra lett kitolva. Az intézkedés kritikusai szerint ez még inkább felbátorít majd mindenkit az illegális fakivágásra, pedig az esőerdőben már most is gyakori probléma az, hogy egy erdős terület lecsupaszítása után az emberek állattenyésztéssel konszolidálják a tulajdonjogukat.
A rendelet egyelőre még nincs érvényben, a kongresszusnak május 19-ig kell eldöntenie, hogy elfogadja-e majd, de a mezőgazdasági lobbi a járvány közepette ennél korábbi szavazást sürget. Emellett további engedményeket is kicsikarnának a kormányból, amivel még könnyebé válna az illegálisan kisajátított földek legalizálása. A FUNAI eközben új szabályt hozott, ami szintén megengedné a rezervátumok területén fekvő földek törvényesítését, amennyiben az még nincsen külön elhatárolva. Ez pedig újabb területekre vonatkozóan garantáltan nem mostanában fog megtörténni, a folyamat ugyanis évtizedekig is eltarthat, Bolsonaro pedig korábban már közölte, hogy
egy centiméternyi földet sem lesz hajlandó adni a bennszülötteknek.
A független brazil emberi jogi tanács a szabály visszavonását sürgette, rámutatva arra, hogy 237 rezervátumban még zajlott le ez a folyamat, másik hat pedig korlátozottan használható. Ezeken a területeken több olyan népcsoport is él, melyek tagjai még a megfázásra sem immunisak, nemhogy az új koronavírusra, a szabály értelmében azonban a rezervátumaik teljes területe szabad prédává válhat. Az országhoz képest némileg szokatlan módon 49 szövetségi ügyész fogott össze, hogy eltöröljék a szabályt, ami álláspontjuk szerint alkotmányellenes és illegális.
A FUNAI, valamint a szabályt támogatók álláspontja szerint ugyanakkor ezzel végre rendezni lehetne Amazónia kaotikus tulajdoni viszonyait, ami támogatásokhoz, nagyobb produktivitáshoz, így pedig kevesebb kisajátított földhöz vezetne. A környezetvédők szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a kormánynak van egy terve, amivel egyre beljebb nyomulna az erdőbe, ez pedig azokat részesíti előnyben, akik kivágnák az erdőket.
A térségben 2013 óta rohamosan nő az erdőirtás mértéke, a tavalyi évben pedig drasztikusan megugrott az erdőtüzek száma, ami sokak szerint egyenesen abból ered, hogy Bolsonaro bátorítja az erdőirtást, és nem törődik a környezetvédelemmel. Az idei első hónapokban több mint 50 százalékkal nőtt az erdőirtás az Amazonas-medencében a tavalyi időszakhoz képest, a környezetvédők és a kutatók szerint a fakitermelés mértéke várhatóan tovább fog emelkedni az év folyamán, mivel az erdőirtást felügyelő hatóságok valószínűleg lazítottak az ellenőrzéseken a koronavírus-járvány miatt.
(Borítókép: Őslakos férfiak az Ariau folyón Manaus város közelében 2020. május 5-én. Fotó: Ricardo Oliveira / AFP)